Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

6o lehet helye annak, hogy alperes a bérlemény tárgyának átadására saját személyében köteleztessék, mert alperes a bérlemény tárgyáról némi korlátok között csak mint javadalmas és csak ennek tartama alatt rendelkezhetik. Az A. alatti haszonbérleti szerződésben helyileg tüzetesen nincs meghatározva az, hogy az egyes községek határában hol léteznek azok a kőzetek, amelyeknek kiaknázása a helyszinbérlő részére, leköttetett, sőt az A. alatti haszonbérleti szerződés szerint, mint ez már fen ismertetve volt, tulajdonképen a bérlemény tárgya az a jog, hogy az illető uradalmi birtokon ugy a már nyitott bányákban, mint a még fel nem tárva levő bizonyos kőzetek összességét a haszonbérlő a meghatározott időn keresztül a maga részére kizárólagosan kiaknázhatja. A haszonbérleti szerződés jogi természetéből következik, hogy a haszonbérbeadó külön kikötés nélkül is a bérleményt a bérlet kezdetén a haszonbérlő rendelkezésére bocsátani tartozik ; az A. alatti szerződésben foglalt az a kikötés tehát, hogy az akkor müvelés alatt álló vagy állott kőbányák és a tüzetesen megjelölt tartozékok haszonbérlőnek a haszonbérbeadó részéről az 1895 január első 8 napjában jegyzőkönyv és leltár mellett adandók át, az alperest különben is terhelő átadási kötelezettségre nézve nem bir különleges jelentőséggel, hanem csak az átadás közelebbi alakszerűségét és idejét határozza meg ; azonban a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint H. S. a bérleti idő kezdetén az ekkor müvelés alatt álló összes bányákat tényleg használatba vette, azóta ő és utóbb alperes éveken keresztül azokat a bányákat kizárólagosan használja és a bért fizeti ; ilyen körülmények között évek múlva felperes részéről a kizárólagos kiaknázási jog használatba vétele szempontjából alakszerű általános átadásnak helye és szüksége nincs, hanem felperes az átadás iránt birói ótalmat csak akkor és annyiban vehet igénybe, ha és a mennyiben az átadatni kivánt területet helyileg tüzetesen megjelöli és egyúttal kimutatja azt, hogy azt a területet az alperes vagy más az illető kőzetek kiaknázására tényleg használja, avagy, hogy annak a területnek a felperes részéről szerződésszerű czélra használatba vételét alperes egyébként akadályozta ; már pedig ilyen terület gyanánt felperes a fen kifejtettek szerint csakis a Szent-