Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

58 tatása, amiből következik, hogy az olyan átruházás jogilag ugyanazok alá a tekintetek alá esik, amelyek magára az alapszerződésre nézve irányadók, vagyis ha és amennyiben az alapszerződésre nézve a felsőbb jóváhagyás megkívántatik, ez a jóváhagyás az átruházáshoz is ugyanabból a szempontból szükséges. Ehhez járul, hogy az idézett szabályrendeletben előirt felsőbb jóváhagyás a legfelsőbb felügyelet és a kezelés ellenőrzése gyakorolhatásának a folyománya ; már pedig a szerződési viszony létesítésére való elhatározásra kétségtelenül a szerződésre ajánlkozónak személyi viszonyai is a maguk összességében befolyással lehetnek. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy az A. a. szerződésnek a felperesre történt átruházása a jogügylet tárgyánál és időtartamánál fogva az idézett szabályrendelet szerint magát az esztergomi érsekséget, csak akkor köti, vagyis az az átruházás a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben csak akkor hatályos, ha az az átruházás is felsőbb helyen jóváhagyatott. A felebbezési bíróságnak az a jogi indokolása, hogy ezt a jóváhagyást felsőbb helyen már jóváhagyott A. a. szerződés 13. pontjának rendelkezése pótolja, vagyis hogy ezzel a rendelkezéssel az a jóváhagyás már megtörténtnek tekintendő, téves ; mert az A. a. szerződés 13. pontja azt tartalmazza, hogy «a haszonbérlet tárgyának alhaszonbérletbe adása, vagy a jelen szerződésnek másra átruházása csak az érseki uradalom világos Írásbeli beleegyezésének kieszközlése mellett engedtetik meg», már pedig az érseki uradalom kötött birtok, illetőleg legfelsőbb felügyelet és ellenőrzés alatt álló egyházi főbb javadalom lévén, erre és az A. a. szerződés tárgyára és időtartamára való tekintettel az «érseki uradalom» kitétel alatt nem érthető egyedül a tényleges javadalmas, vagy annak gazdasági tisztsége, hanem mind az, akit a legfőbb felügyelet és ellenőrzés gyakorlata jogilag megillet ; és mert különben is az idézett szabályrendelet felhívott rendelkezése közjogi természeténél fogva szorosan magyarázandó és igy attól eltérésnek helye nincs. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást az iránt, hogy az illető átruházásnak felsőbb helyen jóváhagyása önállóan megtörtént, a felebbezési bíróság