Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

56 megváltoztatását kéri ; következésképpen a beavatkozó részéről felülvizsgálati kérelmében foglalt az a kijelentés, hogy a per egyéb érdemi részére nézve csatlakozik alperes álláspontjához, a megtámadási alap megjelölésének és tüzetes felülvizsgálati kérelemnek nem tekinthető. A beavatkozó részéről felülvizsgálati kérelmében fogrlalt tüzetes kérelem az, hogy felperes széküresedés esetére és az érsek utóddal szemben keresetével elutasittassék és a korábbi, úgyszintén a mostani felülvizsgálati eljárás költségében az alperessel egyetemlegesen marasztal tassék. A beavatkozó ama kérelmének, hogy az ő költségében az alperes marasztaltassék, nincs törvényszerű alapja ; mert a költség viselésének kérdése a perjog szabályai szerint döntendő el, ezek szerint pedig költségben való marasztalásnak az egymással szemben álló felekkel szemben van helye, már pedig a közalapítványi kir. ügyigazgatóság az alperesség érdekében avatkozott perbe, a beavatkozó ellenfelének tehát nem az alperes, hanem a felperes tekintendő, éppen ezért a beavatkozónak azt a felülvizsgálati kérelmét, hogy az ő költségében az alperes is marasztaltassék, el kellett utasitani. Egyebekben a beavatkozó panasza alapos. Az érseki javadalom szempontjából ugyanis az érsekség alatt jogilag a tényleges javadalmas, a széküresedés esete és az érsekutód együttesen értendő, amidőn tehát a felebbezési biróság a Szent József pusztai kőbánya átadására az esztergomi érsekséget kötelezte, ezzel az átadás a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is hatályosnak kimondottnak tekintendő, amint ezt a felebbezési biróság Ítéletének indokaiban ki is fejezte. A felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint felperes keresetét az A. alatti okiratban foglalt haszonbérleti szerződésre alapította és ennek a szerződésnek teljesítéseképpen bizonyos bérleményi tárgyaknak az ő részére átadására irányította. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az A. alatti okirat alakilag és tartalmilag való ; már pedig az A. alatti okirat szerint alperes 1894 január hó i-ső napjától számítandó 20 évre haszonbérbe adta H. S.-nak és ez utóbbi haszonbérbe vette a Tordos, Süttő és Nyergesujfalu községek határában levő és az esztergomi érsekség tulajdonát tevő összes vörös és fehér már-