Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

3» (Curia 1902 július 11. I. G. 43/902. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletéből az tűnik ki, hogy az alperes védelmét, valamint a C. alatti szerződés hatálytalannak kimondására irányuló viszonkeresetét arra alapította, hogy a peres felek között szerződés létre nem jött, mert a felperes az okiratot, melybe a szerződés foglaltatott, alá nem irta. A felebbezési biróság ezt a védekezést és a viszonkeresetnek ezt az alapját nem fogadta el, mindamellett felperest keresetével elutasította és a viszonkeresetnek helyet adott egyfelől azon az alapon, mert a szerződésben az antimonium-ércz ára iránt szabatos megállapodás nem foglaltatik, másfelől pedig, mert a szerződésben meghatározott minőségű horgany-ércz az alperesek bányáiban nem termelhető. Alperes válasziratában foglalt csatlakozási kérelmében első sorban a felebbezési bíróságnak azt a jogi döntését támadja meg, hogy a szerződés a felperes aláírása hiányában is jogilag létrejött. Minthogy pedig a felülvizsgálati eljárásban peres feleknek joga van mindazokat a jogi indokokat és kifogásokat érvényre juttatni, amelyeket egyfelől jogaik megállapítására, másfelől védelmükre szükségesnek tartanak : kétséget nem szenvedhet, hogy s felebbezési biróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó rendelkezésében megnyugvó alperes megtámadhatja csatlakozási kérelemmel a bíróságnak azt a jogi döntését, amely szerint a biróság a kereset elutasítására és a viszonkereset alapjául nem fogadta el az alperesnek a szerződés aláiratlan voltára fektetett védekezését és támadását. A felebbezési biróság emiitett jogi döntését alperes azon az alapon támadja meg, hogy a szerződésre Írásbeli alak, jelesül mindkét fél aláírása köttetett ki; midőn tehát felebbezési biróság a szerződést a felperes aláírása hiányában is létrejöttnek ítélte, megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogyha a szerződés tekintetében a felek bizonyos alakra nézve megállapodtak, akkor a szerződés csakis ebben az alakban érvényes. Ez a panasz alapos. Ugyanis a felebbezési biróság Ítéletében felhívott C. alatti