Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

A I. Felperesek sem azt nem bizonyították, hogy alperes vagyonának kezelésére, mint gyengeelméjii egyén, képtelen, sem pedig azt, hogy vagyonát pazarolná; a gondnokság alá helyezés egyedül alperesnek gyakori ittassága alapján el nem rendelhető, mert a részegeskedés egymagában a törvényben mint önálló gondnokság alá helyezési ok felemlítve nincsen. Kimondatott továbbá, hogy a jelen esetben alperes ez alapon már azért sem volna gondnokság alá helyezhető, mivel az is igazoltatott, hogy alperes már az italnak kis mértékben való élvezete mellett ittas lesz, ittasságából tehát arra, hogy az italra vagyoni viszonyaival arányban nem álló magas összeget költene, nem vonható jogszerű következtetés. (Curia 1902 július 28. 5094/902. sz. a.) Az aranyosmaróthi kir. törvényszék : Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok; A kereset tartalmából kivehelőleg felperesek alperest az 1877 : XX. tcz. 28. §-ának b) és c) pontja alapján kérik gondnokság alá helyezni, előadván, hogy alperesnek a szeszes italok túlságos élvezete folytán elmebeli állapota túlságosan meggyengült és szükség nélkül adósságokat csinál, ami által teljes vagyoni romlása elé néz. Felperesek a becsatolt helyhatósági bizonyitványnyal, valamint S. A., R. F., R. P. stb. tanukkal bizonyították, hogy alperes állandóan szeszes italokkal él, aminek következtében a legtöbbször megrészegszik, s gazdaságának vezetésére is alkalmatlan. Ugyancsak a tanuk vallomásából és a becsatolt pénzintézeti kimutatásokból kitűnik az is, hogy alperes Döntvénytár. III. f. XXIII. 1