Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

több ezer koronára rugó váltókötelezettségben áll ugy a saját, mint mások tartozásaiért. Mindeme igazolt körülmények azonban alperesnek gondnokság alá helyezésére elegendő alapul nem szolgálnak azért, mert dr. L. B. kir. törvényszéki orvos véleménye szerint alperes szereti ugyan a szeszes italt, de azért szellemi tehetsége társadalmi állásának megfelelő, emlékező tehetsége jó, számolni tud és takarékos s csekély elmekorlátoltságon kivül sem elmekórban, sem hülyeségben nem szenved s ekként ellenében az 1887 : XX. tcz. 28. §. bj pontjának esete fen nem forog. De nem forog fenn a hivatkozott tcz. 28. §. cj pontjának esete sem, mert nemcsak a nevezett orvos, de R. J. községi biró vallomása szerint is alperes nemcsak hogy nem tékozló, de sőt fösvény, vagyonából pedig eddig nemcsak, hogy semmit el nem tékozolt, hanem az általa eladott rét helyett egy sokkal értékesebb házat vett, sőt a R. P. vallomásából kivehető, hogy számos testvéreit a régibb időkben kielégítette s ekként azok vagyonát is megszerezte. Igaz ugyan, hogy alperes a per adatai szerint mintegy 9179 K erejéig áll a pénzintézeteknél és az árvatárban kötelezettségben s ezen tetemes összeg éppen nem áll arányban a körülbelül 40,000 K értékű és nem kellő értelmiséggel kezelt birtok jövedelmezőségével ; minthogy azonban a jelzett adósságnak egy része, vagyis 3046 K alperesnek gyermekeiért vállalt tartozásból ered, a kötelezettség legnagyobb része pedig a tanuk vallomása szerint alperes ellen veszélyes jeléggel nem birt, mert azon egvének, akikért alperes jótállást vállalt, csaknem kivétel nélkül mint a legjobb hitelű aranyosmaróthi polgárok ismeretesek ; minthogy továbbá felperesek azt, hogy alperes részeg állapotában bárkiért kezességet vállalna, vagy pedig vagyonát tékozolná, nem bizonyították s ehhez képest amaz igazolt tény, hogy alperes a szeszes italokat kedveli, egymagában a gondnokság alá helyezésre indokul nem szolgálhat: ennélfogva'felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. (1902 márczius 26. 1337/902. sz. a.) A pozsonyi kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta felhozott indokai alapján és azért, mert felperesek sem azt nem bizonyították, hogy alperes vagyonának kezelésére, mint gyengeelméjü egyén, képtelen, sem pedig azt, hogy vagyonát pazarolná ; a gondnokság alá helyezés pedig egyedül alperesnek