Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

H7 75Abból a körülményből, hogy az örökhagyó végrendeletet nem tett, következik, hogy vagyonában leszármazóit egyenlő mértékben kívánta részesíteni. Ámde meghiúsulna örökhagyónak ez a czélzata, ha egyik leszármazójának osztályrészébe nem tudatnék be az az összeg, melyet örökhagyó helyette kétségtelen tartozásának kielégitése végett a körülmények kényszeritő hatása alatt fizetett. (Curia 1902 április 30. 5374/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A per adatai szerint néhai H. S. végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. Abból a körülményből, hogy a nevezett örökhagyó végrendeletet nem tett, következik, hogy vagyonában mind a két leszármazóját egyenlő mértékben kivánta részesíteni. Ámde meghiúsulna örökhagyónak ez a czélzata, ha egyik leszármazójának osztályrészébe nem tudatnék be az az öszszeg, melyet örökhagyó helyette kétségtelen tartozásának kielégitése végett a körülmények kényszeritő hatása alatt fizetett. Éppen annak a figyelembe vétele, hogy a szóban forgó összeget örökhagyó akkor fizette V. fia helyett, mikor ez a nejével folytatott válóperben nejének 50,000 K hozományát visszatéríteni tartozott, de arra vagyonilag képes nem volt, zárja ki ama feltevés tartható voltát, hogy örökhagyó ezt az összeget V. fiának a beszámítás kizárása mellett adta, s tért enged annak a vélelemnek, hogy örökhagyó azt nevezett fiának örökségébe betudni kivánta. Ezzel a vélelemmel szemben alperesnek áll kötelességében bizonyítani, hogy örökhagyó ennek az összegnek betudását kizárta. Ezt azonban nem bizonyítja sem az, hogy mig az unokája részére ugyanakkor letett 20,000 K beszámítása iránt intézkedett, addig az ugyanazon alkalommal kifizetett kereseti 50,000 K betudása tekintetében akaratának kifejezést nem adott, sem az, hogy a felperes nevén állott takarékbetéteket saját nevére átirattá. Elébbi azért nem, mert örökhagyó után az öröklésre közvetlenül nem az unokája, hanem V. fia volt hivatva, s feltehette, hogy az unoka a dolgok természetes rendje szerint ez után juthat örök10*