Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

137 'követelésének fele része fejében felszámított 500 K-t azonban a kir. itélő tábla megállapította hagyatéki teherként, mert az a kérdés, hogy az örökhagyó aláirta-e valóban ezen kölcsönről kiállított s alperes által már előbb aláirt adóslevelet, a fentebb kifejtettek szerint ezen esetben nem bir fontossággal ; továbbá mert alperes ezt a kölcsönt 1898 őszén fizette vissza, minthogy tehát örökhagyó 1898 szeptember 15-én halt el, nincs alap annak a feltételezésére, hogy a kölcsön visszafizetése még örökhagyó életében megtörtént. E szerint a hagyatékot terhelő tartozások összege 2819 K 20 f.-t tesz ki; minthogy tehát az örökhagyó összes hagyatékának becsértéke ezzel a teherrel szemben 2344 K 50 f.-ben állapíttatott meg, kétségtelen, hogy a tartozások összege a hagyatéki vagyon értékét nemcsak kimeríti, hanem meg is haladja. Ilyen körülmények közt tekintettel arra, hogy a kötelesrész csak az adósságok levonása után fenmaradó tiszta hagyatékból követelhető ; a felperest kötelesrész kiadása iránt indított keresetével az elsőbirósági Ítélet megváltoztatásával el kellett utasítani annál is inkább, mert a megállapított közös adósságoknak az alperes terhére eső fele része kimeríti a közös vagyonból alperest illető felerészjutalék becsértékét, amennyiben tehát a felperes nem bizonyította be azt, hogy alperesnek más egyéb vagyona is van, mely a házasság tartama alatt szereztetett, megállapítható az is, hogy az örökhagyó és alperes közti házasság tartama alatt nemcsak hogy szerzemény nem keletkezett, hanem az örökhagyóra felperesről hárult vagyonérték is megsemmisült. (1901 április 23. 6293/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete felhozott indokaiból helybenhagyatik. = A férj a neje betegségére és fürdőzésére fordított összegeket a hozományi töke terhére csak akkor számithatja, ha ezek a házastársak rendes jövedelmét meghaladták. (Dídr u. f. VII. k. 1., XVII. k. 24. sz., XXIV. k. 347. old., XXXVIII. k. 72., III. f. IV. k. 102. és XIX. k. 104. sz.)