Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

i3« 7o. Ha a felperes a köteles részét sértő végrendelet kihirdetésénél jelen volt, s ebbeli igényének érvényesitésével alaposabb ok nélkül évek hosszú során át várt, köteles részének a mulasztás folytán felszaporodott kamatait nem követelheti. (Curia 1902 október 29. 6663/901.) A m. kir. Curia : A kamatot illetően mindkét alsó bíróság Ítélete részben megváltoztattatik akkép, hogy a marasztalt alperesek a felperes köteles része után járó kamatot csak 1897 deczember 28-tól számítva tartoznak fizetni, a beadását megelőző időre igényelt kamat iránti keresetével pedig a felperes elutasittatik. Indokok: Az örökhagyó végrendeletének és fiókrendeletének 1885 június 13. történt kihirdetésénél az akkor már nagykorú felperes jelen volt s igy tudomással bírhatott arról is, hogy az örökhagyó rendelkezései az ő köteles részét sértik, ha tehát ennek az igényének érvényesítését minden alaposabb ok nélkül egész 1894 deczember 28-ig elmulasztotta, köteles részének a mulasztás folytán felszaporodott kamatait nem követelheti. ¥• ¥ • — Hasonló következménynyel sújtják az indokolatlan késedelmet örökösödési perekben a Dtár u. f. XXVIII. 312. old. III. f. II. k. 18. sz. a. és XVIII. k. 125. sz. a. közölt határozatok. 71A kereset megindításától'kezdve a kártérítési összeg után, éppen ugy mint egyéb tartozás után, rendszerint késedelmi kamat követelhető; a mennyiben azonban a károsító cselekmény csak utóbb fejeződött be, csupán ezen időponttól. (Curia 1902 október 2. I. G. 132/902. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete any-