Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

127 hatósági iratok tartalma alapján megállapított tényállás szerint a közegészségügyi hatóság az alperes részéről felperestől bérelt telepet közegészségügyi okokból kiüresíteni rendelte és alperes ennek következtében a bérleményt 1899. évi november i-én tényleg ki is ürítette. Ily tényállás mellett nincs megállható alapja a felebbezési bírósági ítélet ama jogi döntésének, amely szerint alperest a kereseti bérösszeg megfizetésére kötelezte, mert jogszabály az, hogy a bér a bérlemény használhatásának ellenértékeképen követelhető, alperes pedig a bérleményt az 189Q. évi november i-től kezdve közigazgatási hatósági tilalom következtében nem használhatván, felperes a nemhasználhatás idejére bért jogszerűen nem követelhet. Az ügy ily jogi állásánál közömbös az, hogy a bérlemény használatát eltiltó hatósági intézkedésre az alperes s^olgáltatott-e okot, mert igenlő esetben is felperes nem a bér követelésére, hanem esetleg kártérítés érvényesítésére volna jogosítva. Ez indokoknál fogva a felebbezési bíróság ítéletét meg kellett változtatni, s felperest keresetével elutasítani. 65. A czégjegyzésre jogosított igazgatónak a czégjegyzési jogosultsággal csupán az általa képviselt czég érdekében és a társaságon kívül álló harmadik személyekkel szemben szabad élnie, de nem áll szabadságában ezt a jogosítványt a társaság ellenében arra felhasználnia, hogy a társaságot önmaga irányában váltóilag kötelezze. (Curia 1902 október 28. 1013/902. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Felperest kereseti követelésének az elsőbiróság által megítélt részével is és ekként kereseti követelésével egészben elutasítja. Indokok: Nem vitás, hogy a kereseti váltókat felperesnek férje, lovag B. R. mint kibocsátó a saját rendeletére és az alperes czégre intézvényezve állította ki és ugyanő, mint az alperes társaság képviseletére és czégének jegyzésére jogosított igazgatósági