Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

6? rendszerint egyenlő öröklési joggal bir ; helyes az adóbíróságoknak az a rendelkezése, amely szerint a hagyatékra a felperes örökösödési jogát az alperesekkel egyenlő arányban megállapította. = A házasságon kivül szült gyermeknek utólagos házasság által való törvényesitését nem maga a szülőknek a házasságra lépésben nyilatkozó ténye állapitja meg, hanem szükséges ennek megállapítására az is, hogy a szülők a gyermek fogamzása idejében egymással közösültek legyen. (Dtár III. f. XV. k. 121. sz.) A házasságtörésből származott gyermekek későbbi házasság által ^em válnak törvényesekké, s atyjuk után törvényes örökösödési joggal nem birnak. {Dtár r. f. IV. k. 8. sz., XXV. k. 23. sz.) Az utólagos házasság által való törvényesités anyakönyvön kivül is bizonyítható, mert törvényeink ily esetben a gyermek elismerése tényének bizonyítását alakisághoz nem kötik. {Dtár u. f. XIX. k. 123. sz.) 32. Törvénytelen származás megállapítására irányzott kereset eldöntésénél oly esetben, midőn az anya a gyermek fogamzásának időszaka alatt férjével életközösséget folytatott, a gyermek érdekével szemben, magában véve az az állítás birói figyelembe nem vétethetik, hogy az anyának ugyanaz alatt az idő alatt idegen férfival volt benső viszonya, hacsak a férj a fogamzás időszaka alatt egyáltalán nem volt képes a házassági tartozás teljesítésére. (Curia 1902 szeptember 23. 3646/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Törvénytelen származás megállapítására irányzott kereset eldöntésénél oly esetben, midőn az anya a gyermek fogamzásának időszaka alatt férjével életközösséget folytatott, a gyermek érdekével szemben, magában véve az az állítás birói figyelembe nem vétethetik, hogy az anyának ugyanaz alatt az idő alatt idegen férfival volt benső viszonya, s igy miután felperes maga azt terjesztette elő, hogy neje a gyermek születése után 5*