Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)
20. Mindaddig, mig a kisajátitási terv hatályban van, az annak alapján folyamatba tett kártalanitási eljárás sem egyik, sem másik érdekelt fél kérelmére meg nem szüntethető. (Curia 1902 január 14. 6974/901. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával Budapest főváros a kártalanitási eljárás megszüntetése iránt beadott kérelmével elutasittatik. Indokok: Ez ügyben a kártalanitási eljárás a kir. törvényszékhez, az 1881 : XLI. tcz. 40. §-ának 3. bekezdése értelmében áttett, a m. kir. kereskedelmi miniszter határozatával, tehát közigazgatási uton véglegesen megállapított kisajátitási terv alapján tétetett folyamatba s az eljárás, tekintettel az id. tcz. 46. §-ának arra a rendelkezésére, hogy az érdekletteknek a tárgyalásról elmaradása «a kártalanitás felett hozandó érdemleges határozatot nem gátolja*, hivatalból is folytatandó és befejezendő; következőleg mindaddig, mig a kisajátitási terv hatályban van, az annak alapján folyamatba tett kártalanitási eljárás sem egyik, sem másik érdekelt fél kérelmére meg nem szüntethető. Kisajátító kérvényében kijelenti ugyan azt is, hogy a kisajátítástól eláll ; minthogy azonban a kisajátitási jog megadása s a kisajátitási eljárás nem a bírósági, hanem a közigazgatási hatáskörbe tartozik : a kisajátítástól elállásnak tudomásul vétele és ezzel kapcsolatban annak a kérdésnek eldöntése is, hogy a kisajátító fél a kisajátitási terv jogerejü megállapítása után a kisajátítástól egyoldalúan visszalépni jogositva van-e ? szintén a közigazgatási hatáskörbe tartozik és mindaddig, mig ez a kérdés itt jogérvényesen el nem döntetik, a kisajátitási terv hatályban állónak tekintendő s ennek alapján a kártalanitási eljárás folytatandó. És ezzel nem áll ellentétben az 1881 : XLI. tcz. 61. §-ának rendelkezése sem, nemcsak azért, mert az ott jelzett eset a kártalanitási eljárás jogérvényes befejezése után felmerült körülményre vonatkozik, hanem főleg azért, mert az id. §-ban szabályozott hallgatag visszalépés nem egyoldalúan, hanem ugy a vállalat, mint a tulajdonos hozzájárulásával, illetőleg mulasztásából történhetik.