Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

Indokok: Előre bocsájtva azt, hogy házassági bontó perekben perújításnak nincs helye, minélfogva felperes keresete önálló keresetnek tekintetik, mellőztetvén a másodbiróság indokolásából az a kijelentés, hogy alperesnek K. I.-tői két gyermeke származott, a másodbiróság ítéletének a házasság felbontását tárgyazó része többi felhozott, a gyermekek elhelyezését és tartását tárgyazó része pedig felhívott indokainál fogva hagyatott helyben. A házassági törvény 85. §-a szerint az a házasfél, kinek hibájából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánítandó, továbbá, ha viszonkereset folytán mindkét házasfél hibájából történt a házasság felbontása, a biró mind a két házastársat vétkesnek nyilvánítja. Ebből nyilvánvaló, hogy a másodbiróság hivatalból vévén vizsgálat alá az elsőbiróságnak a házasságot felbontó rendelkezését, a vétkesség kérdését csakis annyiban teheti vizsgálat tárgyává, a mennyiben az a házasság felbontásának kérdésével a törvény rendelkezésénél fogva szoros kapcsolatban van, nem pedig akkor is, ha — mint a jelen esetben — az id. tcz. 85. §-ának 3. bekezdése értelmében alperes a házasság felbontására irányuló viszonkereset nélkül kéri, hogy a házasság felbontása esetében felperes is vétkesnek nyilvánittassék, mert ez a vétkesnek nyilvánítás a bontás kérdését nem érinti és mert nem a törvény rendelkezésénél fogva, hanem az egyik peres fél kérelmére történvén és abban s annak esetleg fontos magánjogi következményeiben a másik házasfél megnyugodván, a 85. §-nak 3. bekezdése szerint kimondott vétkesség felebbezés nélkül vizsgálat tárgyává nem tehető ; ezeknél fogva a másodbirósági ítéletnek azt a részét, mely szerint az elsőbirósági ítéletnek felperest is vétkesnek nyilvánító rendelkezését szintén hivatalból vizsgálat alá vette és azt helybenhagyta, megsemmisíteni, s az elsőbirósági ítéletnek ezt a rendelkezését, mint felperes által nem felebbezettet, a másodbiróság által érintetlenül hagyottnak tekinteni kellett. 9A közadós a neki egy harmadik személytől járó vételárból utalványozta a hitelező követelését; ez az utalványozás a közadósnak jogcselekménye ; midőn tehát a fizetés ennek