Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)
IS az utalványozásnak következtében megtörtént, és a hitelező ekkép kielégítést nyert: ez alapjában a közadós jogcselekménye által történt s ennélfogva e cselekmény támadás tárgya lehet. (Curia 1902 január 23. I. G. 524/1901. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: 2. rendű alperes felülvizsgálati kérelmét a sommás eljárási törvény 185. §-ának aJ és c) pontjaira alapítja és ehhez képest — a tényállásnak előre bocsátott fejtegetése és jogi érvelések után — azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt, a csődtörvény 26. §-át sértette meg azzal, hogy a tömeggondnok fellépésére olyan jogügyletet mond ki hatálytalannak, amely nem a közadós jogcselekményén alapult, hanem az alperes és egy a csődtömeggel szemben teljesen közömbös harmadik személy között köttetett, továbbá : hogy a csődtörvény 34. § ában meghatározott azt az anyagi jogszabályt sértette meg a felebbezési biróság, hogy ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, az annak alapját tevő követelés hatályba lép ; már pedig alperes a váltót B. Vilmosra engedményezte s ennek átadta, a fizetés hatálytalanítása esetén tehát azt vissza kellene kapnia, a csődtömeg azonban nincs abban a helyzetben, hogy a váltót visszaadja ; végül, hogy eljárási szabályt sértett a felebbezési biróság azzal, hogy az alperes által kért végrehajtási iratok beszerzését mellőzte, amelyekből kitűnt volna, hogy a közadós az ellene végrehajtással szorgalmazott követeléseket kifizette s igy fizetéseit meg nem szüntette. Mindezek a panaszok alaptalanok ; a kereset tárgya ugyanis nem jogügyletnek, hanem jogcselekvénynek — fizetésnek — megtámadása ; ezt a fizetést pedig a felebbezési biróság helyesen minősítette a közadós jogcselekményének ; mert a felebbezési •biróság által megállapított és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint az alperes kielégítést akkép nyert, hogy a közadós üzletét az alperes képviselőjének tudtával és jelenlétében eladta B. Vilmosnak, ki a vételárnak egy részét a közadós utasításából adta át az alperesnek a követelés kielégítésére.