Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

13 Minthogy pedig az 1900 november i-től 1901 május i-ig terjedő fél évi bérnek 1900 márcz. i-én előre történt kifizetése több mint az egy egész évi időszakra járó bér kifizetésének felel meg, ily időszakra való előleges bérfizetés pedig a tényállás szerint sem kikötve, sem a nyilvánkönyvbe bevezetve nem volt, ennélfogva alperes ezt az előre történt bérfizetést a végrehajtató hitelező érdekét képviselő zárgondnokkal szemben a fent emiitett különös jogszabálynál fogva joghatálylyal ellen nem vethetvén, nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal, hogy alperest fizetési kifogásának elvetésével a kereseti bérösszeg fizetésére kötelezte. = A kir. Curiának I. G. 139/95. sz. a. határozatát, lásd Dtár III. f. V. k. 162. sz. a. 8. A felsőbíróság hivatalból vévén vizsgálat alá az alsóbiróságnak a házasságot felbontó rendelkezését, a vétkesség kérdését csakis annyiban teheti vizsgálat tárgyává, a menynyiben az a házasság felbontásának kérdésével a törvény rendelkezésénél fogva szoros kapcsolatban van, nem pedig akkor is, ha a H. T. 85. §-ának 3. bekezdése értelmében alperes a házasság felbontására irányuló viszonkereset nélkül kéri, hogy a házasság felbontása esetében felperes is vétkesnek nyilvánittassék, mert a vétkesnek nyilvánítás a bontás kérdését nem érinti. (Curia 1902 január 14. 4504/1901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. táblai Ítéletnek az a része, mely szerint peres felek házassága a házassági törvény 80. §-ának c) pontja alapján alperes hibájából felbontatott és alperes vétkesnek nyilváníttatott, továbbá a gyermekek elhelyezéséről és tartásáról intézkedő része helybenhagyatik ; ellenben az a része, mely szerint az elsőbirósági ítéletnek felperest is vétkesnek nyilvánító része szintén helybenhagyatott : megsemmisíttetik s az elsőbirósági ítéletnek ez a rendelkezése, mint felperes által nem felebbezett rendelkezés, a másodbiróság által érintetlenül hagyottnak tekintetik.