Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)
I 2 sértette, amely szerint a jogutód nem gyakorolhat több jogot, mint jogelőde gyakorolhatott volna. A zárgondnok a végrehajtás alá vont ingatlan bérének a bérlőtől való behajtása körül nem jogutódja a végrehajtást szenvedőnek, akit a bérkövetelés ennek lefoglalása nélkül illetett volna, hanem azoknak a hitelezőknek érdekét képviseli, akik az ingatlannak végrehajtás alá vont hasznaiból kielégítést követelni jogositvák, tehát itt jogutódlásról szó nincs. Es habár jogszabályként áll általában, hogy a lefoglalt bérkövetelés behajtására feljogosított zárgondnok nem bir több joggal a bérlővel szemben, mint a mennyivel a bérbeadó végrehajtást szenvedő bírt, de a végrehajtás következtében, amely a végrehajtást szenvedőnek jogát korlátozza, e per eldöntésénél egyebekben az emiitett általános jogszabály mellett a végrehajtást szenvedőnek jogát hitelezői érdekében korlátozó különös jogszabály alkalmazandó. Jelesül az osztr. ptk. 1102. §-nak az a rendelkezése, amely szerint a bérlő az egy határidőre eső bérösszeget meghaladó, előre teljesitett fizetést csak akkor gördítheti a bár később nyilvánkönyvi jogot szerzett hitelező ellenébe, ha a bérnek ily előre való fizetése a nyilvánkönyvbe beiktatva van, a mennyiben a megoldandó kérdés tárgyát telekkönyvileg bejegyzett zálogjog hatálya, illetve az ingatlan haszonélvezetére szerzett zálogjogok hatályának terjedelme és elsőbbsége képezi, mint különös jogszabály, az ideiglenes törvényszabályok anyagi része 21. §-a és alaki része 156. §-a által hatályban fentartottnak tekintendő. (így határozott a m. kir. Curia I. G. 139/895. sz. a.) A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az alperesnek a végrehajtást szenvedővel kötött bérleti szerződésében a bérfizetés fél évenként előre köttetett ki és alperes bérleti joga a fél évi előrefizetés kitüntetésével kebeleztetett be, a zárlat pedig a végrehajtás alá vont ingatlan haszonélvezetére 1900 márczius hóban foganatosíttatott és felperes zárgondnok az 1900. évi november hó i-től 1901 május i-ig tartó fél évre eső bérösszeget vette keresetbe, amelynek a 2 7. alatti nyugta szerint 1901. évi márczius 1. a zárlat foganatosítása előtt előre történt kifizetését alperes ellenvetette.