Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

11 alperes város jogellenes cselekményének és még kevésbbé oly cselekményének, melylyel a város a szerződés eme határozmányá­nak megszegőjéül és ebből kifolyólag kártérítésre kötelezettnek volna tekinthető, mert a magyar királyi belügyminiszternek az a rendelete, amelylyel a város szabályrendeletének módositását kimondó közgyűlési határozat helybenhagyását kimondó rendeletét az ipartörvény rendelkezései szempontjából közérdekből visszavonta, jogilag a pöczegödörtisztitási ipar kizárólagosságát befolyásoló oly elhárithatlan véletlen esetnek (vis fortuitus major) tekintendő, amelyért alperes város felelősséggel nem terhelhető és amelyből kifolyólag felperes a szerződés felbontását követelhette volna ugyan, de a mennyiben a tényállás szerint a szerződési viszonyt fentartotta, alperestől kártérítést jogosan nem követelhet. Minthogy pedig ilyképen az alperes városnak sem oly jog­ellenes cselekménye, sem oly mulasztása meg nem állapittatott, amely szerződésszegésnek volna jogilag minősíthető, nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy alperest szerződésszegőnek és ennek folyományaként kártérítésre kötelezett­nek ki nem mondotta. 7­Az osztr. ptk. 1102. §-nak az a rendelkezése, amely szerint a bérlő az egy határidőre eső bérösszeget meghaladó, előre teljesített fizetést csak akkor gördítheti a bár később nyilvánkönyvi jogot szerzett hitelező ellenébe, ha a bér­nek ily előre való fizetése a nyilvánkönyvbe beiktatva van, a mennyiben a megoldandó kérdés tárgyát telek­könyvileg bejegyzett zálogjog hatálya, illetve az ingatlan haszonélvezetére szerzett zálogjogok hatályának terjedelme és elsőbbsége képezi, mint különös jogszabály, az ideig­lenes törvényszabályok anyagi része 21. §-a és alaki része 156. §-a által hatályban fentartottnak tekintendő. (Curia 1902 január 22. I. G. 496/1901. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a feleb­bezési bíróság alperes marasztalásával azt az anyagi jogszabályt

Next

/
Oldalképek
Tartalom