Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

XXXIV nak képviseletében — teszi a jogelismerő nyilatkozatot. (Budapesti kir. tábla.) ___ ... ... ... ... ... — ... ... ... ... ... 209. A társaság ellen hozott marasztaló ítélet alapján a társaság tagjai ellen indított perben a tagok olyan kifogásokkal élhetnek, amelyek vagy a társaság tartozásának a társaság ellen folyt peres eljárás befejezte után történt megszüntetésére vonatkoznak, vagy pedig őket a hitelező ellen személyesen illetik (velük szemben történt lemondás, elévülés beszámitás stb), de védekezésük nem irányulhat arra, hogy maga a társaság tartozott-e a kereseti öszszeggel? . — — ... ... ... ... — — ... — ... .— 216. Minthogy az ajánlatban foglalt kérdésnek a biztosítottal való közlése és azok értelmezése tekintetében a biztosító társaság ügynöke mint annak ajánlatok felvételére kiküldött megbízottja jár el, az általa a biztosított féllel szemben az ajánlatban foglalt kérdésekre vonatkozóan elkövetett megtévesztés következtében a biztosított bemondásától eltérő felelettel való kitöltés esetében biztosító nem hivatkozhatik sikeresen arra, hogy a biztosított hamis bevallást tett... ... _.. — ... — ... — — ... — ... Váltótörvény és eljárás. 30. A megtartási jognak jogi természetéből, amely a visszatartani kivánt dolognak birlalását és azt feltételezi, hogy a kérdéses dolog a váltóadós kétségtelen tulajdonához tartozzék; önkényt köveckezik, hogy a megtartási jog csak akkor és addig gyakorolható, ha és a meddig ez a dolog a váltóhitelező tettleges birtokában van, ha tehát a hitelező ettől a birtoklástól bármely okból elesik, ez a jog többé nem gyakorolható — __. _.. — __. __. 47. Az, hogy a meghatalmazott az általa a váltóra teljesített aláírás mellé feleslegből kézjegyet is tett, még nem zárja ki annak bizonyítását, hogy az aláírás meghatalmazásból teljesíttetett. — A néviró. aki csupán a kézjegy valódiságát van hivatva bizonyítani, nem tekinthető meghatalmazottnak, hanem csak tanúnak, a névirónak a névaláírásnál határozottan kitüntetett ez a minősége tehát a meghatalmazási viszonyt kizárja. .-_ ... ... .... ... ___ — ___ 66. Felperes, a váltó kibocsátója, figyelmeztette a lejárat előtt az elfogadót az esedékességre és felhívta, hogy gondoskodjék a pontos beváltásról. Az elfogadó erre beküldötte a váltóösszeget a kibocsátónak. Az elküldés után, a lejárat napján a váltó, mely más birtokában volt, alperes ellen óvatoltatott. Az elfogadó a kibocsátó által indított perben az óvás költségének megfizetésére köteleztetett, mert a kibocsátó emiitett levelében nem foglaltatik az, hogy a váltó nála van, s hogy az elfogadó a váltóösszeget neki küldje meg, s igy az elfogadó nem járt el a rendes kereskedő gondos-