Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

XXXII saját tetszése szerint az egyik árurészlet tekintetében a szállítást teljesíteni, a másik részlet tekintetében pedig a szerződéstől elállani; ha tehát az eladó a szállítani kötelezett áru egyik előbbeni részletének szállítását elmulasztotta s a vevőnek az erre az árurészletre kapott előleget visszaadta, s így a szerződéstől a maga részéről elállottnak tekintendő, ugy a maga részéről a szerződésnek teljesitését az ezt követően kötelezett részletekre nézve erre vonatkozó kölcsönös ujabb megállapodás hiányában többé már nem követelheti __. ... ... — ... ... — _ ... —- .__ 255 157. A vevő abban az esetben, ha az eladó az áru átadásával késik, a kereskedelmi törvény 353. §-a értelmében a teljesítéssel kapcsolatosan csak a késedelemből származó kárának megtérítését követelheti ; ilyen kárnak pedig a szerződésileg meghatározott ár és a teljesítés idejében létező vételár közötti különbözet nem tekinthető, mert a vevő ezt az árkülönbözetet a szállítani kötelezett áru nagyobb értékében amúgy is megkapja; nem lehet kárnak tekinteni azt az árkülönbözetet sem, mely a szerződésileg megállapított és a máshonnan tényleg beszerzett áruért fizetett magasabb vételár között mutatkozik, mert ez a különbözet a vevőt csak akkor illeti meg, ha szerződésteljesítést nem, hanem csupán kártéritést igényel, mivel ez az árkülönbözet annak a vesztett haszonnak felel meg, tehát annak egyenértékéül tekintendő, mely a szerződés nem teljesítése, illetve az áru nem szállítása miatt a vevőt érte, akár beszerezte az árut máshonnan, akár nem ; a szerződés teljesítésével kapcsolatosan ez az árkülönbözet nem tekinthető olyan kárnak, mely a vevőt a szerződés teljesítése mellett is megillethetné, mivel ez esetben a szállítandó áru nagyobb értékében nyerendő kártéritést másodszor is megkapná a követelt árkülönbözetben . ... 256 158. Ha alperes kárkövetelését nem a kereskedelmi törvény 356. §-ának 2. pontjában szabályozott különbözetre, hanem fedezeti vételre alapítja, nemcsak a fedezeti vétel megtörténtét, hanem azt is bizonyitani tartozik, hogy ugyanolyan minőségű árut a megfelelő helyen és késedelem nélkül szerzett be ___ . ___ . .. ... 257 159. A kellő időben történt rendelkezésre bocsátás a vevőnek a kereskedelmi törvény 267. §-ához képest a kereskedelmi forgalomban elfogadott gyakorlatok szerint megbirált mulasztásai és magatartása folytán hatálylyal nem bírónak mondatott ki_,_ __. ... ... 258 165. A hazai magánjog szerint szabály az, hogy az elévülési időt jogügylet által meghosszabbítani egyáltalán, tehát a rendkívüli rövidebb elévülési időre vonatkozólag sem lehet; a biztosítási fel tételekben megállapított 5 éves elévülési idő tehát, mint a kereskedelmi törvény 487. §-ával nyilván ellenkező, jogi hatálylyal nem bir. — A biztosító a kedvezményezettet igényével, mihelyt az érvényesíthetővé vált, azonnal és feltétlenül elutasította, és később is eredeti álláspontjára való utalással annak megújuló alku-