Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)
XXVI és általában tőlük jobb munkafeltételeket csikarjanak ki, úgyszintén mindazok az egyezmények, melyekkel azoknak támogatása czéloztatik, akik az érintett összebeszélések mellett megmaradnak, vagy azoknak károsítása, akik azokkal szakítanak, tehát a sztrájk, jogérvénynyel nem birnak ; továbbá az ipartörvény 164. §-a szerint a sztrájkban jelentkező bizonyos cselekmények büntetendők. Hasonló rendelkezést tartalmaznak a sztrájk tekintetében egyéb munkásokra nézve az 1898. évi II. tcz. 65. és 66. §-ai, az 1899: XLI. tcz. 31. S-a, az 1899: XLII. tcz. 18. §-a, az 1900: XXVIII. tcz. 20. §-a és az 1900. évi XXIX. tcz. 30. §-a is. Minthogy tehát tételes törvényeink a sztrájkban való részvételt ekként szabályozzák, az a részvétel egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cselekménynek tekintendő és mint ilyen magánjogi igényekre nézve oltalomban nem részesíthető; következésképen azt a részvételt jogilag nem mentesiti az, hogy esetleg erkölcsinek vélt kényszerből keletkezett és hogy a munkabéremelés kieszközlésének szokásos módja. Ebből következik, hogy a munkás részéről a sztrájkban való részvétel következtében történt munkaszünetelés nyilván igazolatlan. Mivel pedig az ipartörvény értelmében a munkás felmondás nélkül azonnal elbocsátható akkor, ha egy egész munkanapon át igazolatlanul szünetel; ez az eset pedig a sztrájk esetében fenforog, az a körülmény, hogy a munkás utólag munkára jelentkezett, őt a késedelem következménye alól jogilag nem menti, mert a munkaadó a munkást ennek felmondás nélkül jogos elbocsátása után munkába fogadni nem tartozott; és így e tekintetben, valamint a munkás előnyére nem szolgálhat az a körülmény, hogy a munkaadó utóbb munkába fogadott olyanokat, kik a sztrájkban részt vettek, ugy nem szolgálhat a munkaadó hátrányára sem az a körülmény, hogy a munkás a munkára korábban való jelentkezésben a saját hioáján kívül esetleg akadályozva volt. — Ha valamely vállalat nyugbérszabályzata szerint a nyugbért végleg elveszti az is, aki a vállalat szolgálatából büntetésből elbocsáttatik, büntetésből elbocsátásnak tekintetik az az eset, ami az ipartörvény vagy az irányadó munkarend határozmányaihoz képest ilyennek minősítendő. Tehát amikor a munkaadó a munkást a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elbocsátotta, ez az elbocsátás büntetésből történtnek tekintendő ... ... ... ... — .1, — „. ... ... .__ ... 85 50. Tizennyolcz szobából álló szálloda tulajdonosa kereskedő és köteles czégét bejegyeztetni. (Budapesti kir. tábla.) ... _.. ... ___ ... 92 53. Az 1878: XXII. tcz. 5. §-ának 1, bekezdésében megállapított kötelezettség teljesítéséért ugyanezen §. 2. bekezdése szerint a fióktelep képviselői minden tekintetben felelősek. (Budapesti kir. itélő tábla.) -— ... ... ... ... .-- — —- — — .— 49 S7. Olyan esetben, amidőn valamely czég bejegyzése a czégekre vo-