Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

XVII laltatik. A kötelesrész összegének a keresetben számszerűen való meg nem jelölése, a kötelesrész kérdésének megbirálására akadályul nem szolgálhat. Egymagában a hagyatéki leltár aláírása még nem annak elismerése, hogy a leltár minden tétele megfelel a valóőságnak ... _.. ... ... ... ... ... —- _ü. — ... ... 324 207. A végrendelet arra kötelezte az általános örököst, hogy az örökhagyó lányainak, ezek halála után pedig ezek leszármazóinak és ezek utódainak törzsenként bizonyos évi járadékot fizessen. Kimondatott, hogy ez a rendelkezés nem tekinthető hitbizományi helyettesitésnek, hanem végrendeleti hagyománynak, mely amennyiben a végrendelet érvényessége soha senki részéről meg nem támadtatott, a végrendelet tartalmának megfelelően annál inkább teljesítendő, mert az életjáradéknak személyes jog minőségével biró természete nem áll útjában annak, hogy az valamely család részére hagyományoztassék s a hagyomány hatályban maradjon mindaddig, mig a hagyományos család ki nem hal . — __. ___ 333 214. Ha az örökhagyó birtokában talált s hagyatékául felvett ingóságra öröklési igénynyel valamely személy fellép, egy más személy pedig a kérdéses ingót nem ezen örökhagyó utáni örökösödés jogczimén, hanem azt vitatva, hogy az egy másik örökhagyónak képezte tulajdonát, mint ezen másik örökhagyó örököse ennek hagyatéka részére tulajdoni jog czimén igényli: nyilvánvaló, hogy azon örökhagyó hagyatéki ügyében, kinek birtokában a kérdéses ingóság találtatott, ellentétes örökösödési igények nem támasztattak, és így ezen hagyatéki ügyben az 1894. évi XVI. tcz. 84. és 85. §-aiban szabályozott perreutasitásnak helye nincs, hanem a hagyatéki eljárás ezen másik személy által bejelentett tulajdoni igényre való tekintet nélkül folytatandó s illetve a hagyaték átadandó ... ___ ... _._ ... ... ... ... ... ... ___ ... 344 Polgári törvénykezési rendtartás és novella (1868: LIV. és 1881: LIX. tcz.) 13. Abban az esetben, midőn felperes keresetének elutasításával perköltség viselésére köteleztetik, ha az elsőbiróság ítélete a másodbíróság által helybenhagyatik, habár a másodbiróság ítélete ellen felperes a törvény által megengedett további felebbezést adott is be, a perköltség iránt a kielégítési végrehajtás rendes perekben elrendelhető. (A kir. Curiának az 1890. évi XXV. tcz. 13. §-a alapján hozott XIV. sz. döntvényei.) _ ... ... ... ... ... ... 22 23. Felperes az általa a közigazgatási hatóságok határozata alapján befizetett költségek összegét vette keresetbe, mint tartozatlanul Döntvénytár. III. f. XXII. b