Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

XVIII I ap teljesített fizetést. Kimondatott, hogy az a kérdés, vajon tartozatlan fizetés forog-e fen. birói hatáskörben megoldandó jogkérdést képez, az pedig, hogy felperes tartozatlanul teljesitett-e fizetést, az ügy érdemére tartozik ... — — ... ... __. — __. ___ 43 28. A zálogjogi előjegyzés igazolása iránt indított perben egyedül az a kérdés döntendő el, hogy az előjegyzett követelés valódi-e? Ennélfogva az előjegyzés igazolása a kezes ellen is helyt foghat a követelés érvényesítése előtt ... ... ... ... ... ... __. .__ 54 38. Az orvos a tanuságtételt megtagadhatja ugyan oly körülményekre nézve, amelyekre nem nyilatkozhatik anélkül, hogy a hivatásával járó titoktartó kötelességet meg ne sértse, hacsak őt a titoktartás kötelessége alól fel nem mentették; azonban ebből nem az következik, hogy a titoktartás tárgyának, körének és terjedelmének meghatározása a tanukép felhívott orvos belátására volna bizva és így ő a tanuságtételt a saját elhatározásától íüggőleg megtagadhatná. — Azt megállapítani, vajon fenforog-e a titoktartás kötelessége vagy nem, egyedül a bíróság hivatása, mely esetről-esetre ítéli meg a titoktartás kötelességének fenforgását vagy hiányát. — Az orvos titoktartási kötelességének terjedelme pedig a Btk. 328. §-ában van megállapítva, mely szerint csak oly titkot nem szabad az orvosnak közölni, melyet hivatalánál, állásánál vagy foglalkozásánál fogva megtudott és mely valamely család vagy személy jó hírnevét veszélyezteti. — Megengedhető ugyan, hogy az orvos titoktartó kötelezettsége tovább terjed a büntető sanstiónál, mert főleg orvosnál tisztességtelen dolog lehet az is, ami büntetés terhe mellett tiltva nincs. — De a hivatásszerű tisztesség sem indokolhatja oly körülménynek eltitkolását, melynek feltárása a bíróság előtt jogos érdeket nem sért, hanem jogos érdeknek szolgál. (Budapesti kir. tábla.) ___ ... ... __. ... ... 76 41. Rendes perben felperes, ha bármely csekély részben is pernyertes, az alperes részére perköltségben el nem marasztalható.. ... 82 44. Az 1868. évi LIV. tcz. 53. §-ának d) pontja a sommás birói hatáskör kikötésére egyáltalán nem, a helyi illetőség kérdésére pedig akkor nem vonatkozik, ha a gyámság alatt álló személy mint jogutód vonatott perbe, a szabadon választható bíróság pedig már a jogelőd ellenében kiköttetett ... . ___ _.. ___ ... 84 45. Az 1881. évi LX. tcz. 119. § a értelmében a vételár felosztása tárgyában hozott megváltoztató másodbirói végzés ellen van csak felfolyamodásnak helye, a másodbiróságnak e tárgyban hozott feloldó végzése ellen tehát további felfolyamodásnak helye nincs 85 55. A holtnak nyilvánítást nemcsak a törvényes, hanem a végrendeleti örökös is kérheti; e tekintetben nem tesz külömbséget az, hogy nem az volt a végrendelkező, kinek a holttá nyilvánítása kéretett, hanem az az irányadó, hogy a végrendelkezőnek a holttá nyilvánítani kért egyén utáni örökösödési igénye a végrendelkezés idő-