Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

XVI ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. ?6. Az 1876. évi XVI. tcz. 4. §-ának azon rendelkezéséből, hogy ott, .ihol négy tanú alkalmazandó, közülök legalább kettőnek irni és olvasni tudni kell, közvetlenül következik, hogy eme két tanúnak azon a nyelven kell irni és olvasni tudni, melyen a végrendelet és az alaki kellékek megtartását bizonyitó záradék szerkesztetett. — Az ági öröklés alapja a vér- és jogközösségen kivül egyedül a visszteher nélküli hárulás ___ „_ ... .... ... ___ ... 29 19. Az 1894. évi XVI. tezikk 69. §-a rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy amennyiben különböző örökhagyók hagyatéka az örökség tárgyára nézve kapcsolatos, ez a körülmény az idézett törvény 7. §-áhan meghatározott birói illetékességen változtatást nem okoz. — A különböző illetékes bíróságok tehát a kapcsolatos hagyatékok tárgyalását csupán a kapcsolatból kifolyólag egymásra nem háríthatják, hanem az az idézett 69. §. 3. bekezdése értelmében az érdekelteknek van megengedve, hogy a kapcsolatos hagyatékok tárgyalásának elrendelése előtt megállapodjanak abban, hogy a különböző bíróságok illetékessége alá tartozó kapcsolatos hagyatéki ügyek az illetékes bíróságok egyikénél egyesittessenek . ... 36 54 Ha a biztosított kedvezményezettekül törvényes örököseit nevezte meg, és törvényes leszármazók nélkül halt meg, neje és felmenő, illetve oldalági vérrokonai értendők mint olyanok, akik végrendelet nem létében örökösödésre hivatva vannak. Tekintve azonban, hogy habár az örökhagyó után a nő is a törvény szerint örökös, mégis egyrészt a nő és másrészt a felmenő és oldalági vérrokonok ugyanabban a vagyonban egyszerre és egymással közösen a törvény szerint nem örökösödhetnek, hanem egyik a másiknak törvényes örökösödési jogát kizárja, ez esetben a biztosítottnak akarata kutatandó, hogy törvényes leszármazó nélkül bekövetkezendő elhalálozása esetére a biztosítási összeget az ellentétes érdekű örökösei közül kinek óhajtotta juttatni ... ... .__ ... ... ... — ... 94 120. Az örökhagyó elleni követelések érvényesítése iránti perekben az összes örökösöknek perben állása szükséges. Az örökösök ellen az örökhagyó tartozásai miatt folyó perben az örökségi vagyon kérdése is tisztába lévén hozandó, felperes tartozik a hagyatéki vagyon miségét és mennyiségét a perben kimutatni. — Mind a két irányban való pótlásnak póteljárás során is helye van ... —. — ... 114 177. A nő özvegyi jogát csak akkor veszti el, ha férjétől törvényesen elválasztatik s az elválás a nő hibájából történik, vagy ha a fenforgó körülményekről megállapítható, hogy az özvegy magát az özvegyi jogra érdemetlenné tette ... __. ... — ... ... ... 28S 202. Ha felperesek törvényes örökséget követelnek, ebben a kötelesrész. illetve annak kiegészítése iránti kisebb kérelem is benfog-