Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

107 Az alperes takarékpénztárnál hatályban levő alapszabály nem tartalmaz ugyan rendelkezést a tekintetben, hogy a betétként elhelyezett tőke évenkint lejáró Kamata a tőkéhez lenne kapcsolandó és az mint tőke tovább gyümölcsöztetendő, de a takarékpénztári betét jogi természetéből és czéljából önként folyik, hogy az évenkint lejárt kamatok, ha azok a betevő fél részéről ki nem vétetnek, a tőkével együtt tovább kamatoznak a betevő részére s ennélfogva helyesen állapitotta meg a kir. tábla alperesnek azt a kötelezettségét, hogy a betett tőke után 1891 január i-től a tőkének 1897 julius 5-én történt letétbe helyezéséig nemcsak az évi esedékes kamatokat, hanem az évenkint lejárt kamatok után is további kamatot tartozik szolgáltatni. Helyesen állapitotta meg továbbá a kir. tábla alperesnek azt a kötelezettségét is, hogy felperes részére 57% kamatot tartozik szolgáltatni s az erre nézve tett rendelkezés a vonatkozóan felhozott indokoláson felül azért volt helybenhagyandó, mert a D. a. okirattal bizonyítva van, hogy alperes a 6000 frt betét után 1882. évre minden levonás nélkül 6%-kai számított 360 frt kamatot fizetett, az E. a. okirattal pedig az van bizonyítva, hogy ugyanazon betét után az ] 883. évre a tőkekamatadó felének, vagyis 18 frt levonásával 342 frt kamatot fizetett, ezen tényekből pedig okszerűen levonható, hogy felperes jogelőde és alperes közt megállapodás létesült arra nézve, hogy a betét után a kamat 6%-kal számítva, de a tőkekamatadó fele részének levonása mellett leend szolgáltatva ; mert továbbá alperes az e részben bizonyítékként alkalmazható igazgató-választmányi határozat bemutatásával nem bizonyította, hogy a betétek kamatját 1890-ben 5%-ra leszállította, e körülményre kihallgatott tanuk vallomása pedig bizonyítékként nem alkalmazható, miután azok egymással ellenmondásban vannak, amennyiben P. P. vallomása szerint ugyan a kamat 1890 óta 5%, P. T. vallomása szerint azonban 5*4—5"5%-kal. Tekintettel pedig arra, hogy 6000 frtnak 1891 január i-től 1897 julius 5-ig számított 57%-os évenkint tőkésített kamata nem az alsóbiróságok részéről megállapított összeget, hanem 5211 K 22 f.-t tesz ki és alperes ennek fedezésére csak 3706 K 74 f.-t helyezett birói letétbe és ekként felperesnek 1504 K 48 í.-t tevő kamat követelése kiegyenlítetlen maradt, alperest ezen összegnek s járulékainak megfizetésére kellett kötelezni.