Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

*4 43Egy hitelező valamely csődtömeg ellen fenálló követelését másnak eladta. Kimondatott, hogy az adásvevés tárgyát képező követelés behajthatósága tekintetében az eladót ellenkező kikötés nem létében szavatosság nem terheli. (Curia 1902 február 26. 2058/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kereset alapjául szolgáló A. 7. a. okirat kifejezetten azt tartalmazza, hogy S. I. a S. E. csődtömege ellen fenálló 45,343 frt váltó követelését felperesnek eladta ; e szerint kétségtelen, hogy az A. 7. a. okirat nem engedményezést, hanem adásvevési jogügyletet foglal magában. Minthogy pedig az adásvevési jogügylet alapján az eladó a vevőnek csak azért szavatol, hogy harmadik személynek nincs a vétel tárgyán oly joga, mely a vevő ellen érvényesíthető volna, az adásvevés tárgyát képező követelés behajthatósága tekintetében azonban az eladót, ellenkező kikötés nem létében, szavatosság és így az A. 7. a. okirat alapján a felperes által megvett követelés be nem hajthatása miatt az eladót, illetve jogutódait felelősség nem terheli, a felperesnek az engedményezésre és annak jogi hatályára vonatkozóan kifejtett érvelésének mellőzésével felperest keresetével elütasitani, illetve a kir. tábla Ítéletét a kereset főtárgyára nézve az itt felhozott indokok alapján helybenhagyni kellett. 44. Az 1868. évi LIV. tcz. 53. §-ának d) pontja a sommás birói hatáskör kikötésére egyáltalán nem, a helyi illetőség kérdésére pedig akkor nem vonatkozik, ha a gyámság alatt álló személy mint jogutód vonatott perbe, a szabadon választható biróság pedig már a jogelőd ellenében kiköttetett. (M. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1902 január 20. I. G. 479/901. sz. a.)