Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

8 s = Hogy a sommás bíróság kikötése megáll akkor is, ha egyik szerződő fél elhalván, örökösei közt kiskorú van, lásd Dtár u. f. XIX. k. 72. sz. a. III. f. XIX. k. 21. sz. a. közölt határozatokat ; a tőzsdebiróság kikötése ellenben a szerződő fél kiskorú örökösei mint alperesek ellen nem áll meg ; 1. Dtár III. f. VII. k. 71. és XIX. k. 12. sz. a. közölt határozatokat ; felperesekként azonban a kiskorú örökösök a másik szerződő fél ellen is felléphetnek {Curiai Határozatok 1900. évf. 280. sz. a.) 45Az 1881: LX. tcz. 119. §-a értelmében a vételár felosztása tárgyában hozott megváltoztató másodbirói végzés ellen van csak felfolyamodásnak helye, a másodbiróságnak e tárgyban hozott feloldó végzése ellen tehát további felfolyamodásnak helye nincs. (Curia 1902 január 22. 7482/901. sz. a.) 46. Felperes nyugbér iránti keresete nem alapulván sem az ipartörvényen, sem az alperesnél irányadó munkarenden, az polgári perutra tartozik. — Az ipartörvény 162. §-a szerint összebeszélések, melyekkel munkások oda törekszenek, hogy közös munkaszünetelés által a munkaadókat nagyobb bér megadására kényszerítsék és általában tőlük jobb munkafeltételeket csikarjanak ki, úgyszintén mindazok az egyezmények, melyekkel azoknak támogatása czéloztatik, akik az érintett összebeszélések mellett megmaradnak, vagy azoknak károsítása, akik azokkal szakítanak, tehát a sztrájk, jogérvénynyel nem birnak; továbbá az, ipartörvény 164. §-a szerint a sztrájkban jelentkező bizonyos cselekmények büntetendők. Hasonló rendelkezést tartalmaznak a sztrájk tekintetében egyéb munkásokra nézve az 1898. évi II. tcz. 65. és 66. §-ai, az 1899. évi XLL tcz. 31. §-a, az 1899. évi XLII. tcz. 18. §-a, az 1900. évi