Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

5 2 átvett követelés törlesztésére lesz fordítandó s végre felperes állítása szerint ugyancsak a G. J.-sal létrejött megállapodásnak megfelelőleg a háztelekben levő lakások annak megvétele után rendesen szerződő felek által együtt adattak bérbe és a bérleti öszszegek rendesen felperes által szedetvén be, felek közt egyenlő arányban felosztattak. Tekintve, hogy eme ügydöntő jelentőségű tényállítások tekintetében a felperes által kihallgattatni kért tanuk vallomásával perrendszerü részbizonyiték előállítva nem lett s ennek következtében felperesnek póteskü meg nem ítélhető, azonban a beszerzett váltóperbeli és telekkönyvi iratokkal, valamint M. és P. tanuk vallomásával igazolva oly körülmények forognak len, melyek felperes állításait támogatják, nevezetesen azon körülmény, hogy a ház csakugyan váltókövetelés alapján lett elárverezve, hogy néhai G. J. a takarékpénztárnak zálogjogilag bekeblezett követelését tényleg magához váltotta, s hogy néhai G. J. ugy az árverés előtt, mint az árverés után határozottan kinyilvánította azt, hogy a telket felperes részére veszi meg s illetve vette meg és ezen körülményekből felperes saját főesküjével bizonyítani czélzott tények valószínűsége okszerűen következtethető, mindezeknél fogva s tekintettel L. és M. tanuk vallomására a per kimenetelét a felperes által felajánlott főeskü le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni, és alperesi hagyaték a főeskü letétele esetében, minthogy az adott körülmények közt az osztr. polg. törvénykönyv 463. §-ában és az 1881 : LX. tcz. ióq. §-ában foglalt tilalom jelen esetben helyet nem foglalhat, nem czéloztatván a felek kölcsönös megállapodás által a hitelezők árverés előtti állapotának fentartása, az ítélet rendelkező része értelmében feltételesen elmarasztalandó volt és pedig felperes vagylagosan tett zárkérésének figyelmen kivül hagyásával azért, mert felperes azt, hogy a peres ingatlan elidegenítése alperes által csak megkiséreltetett volna, nem is állítja. (1900. évi deczember 28. 6391/900. szám alatt.) A m.-vásárhelyi kir. itélő tábla: Az elsőbirói ítéletet indokaiból helybenhagyja. (1901 április 16. 929/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik.