Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)
,5<> Hiányos a felebbezési bíróságnak a jogkérdésekre vonatkozó tényállása, de hézagos a tényállás különösen a tekintetben is, hogy meg nem állapíttatott az, vájjon alperes a gyermek anyjával a íogamzási időszakban tényleg közösült-e vagy sem ? s hogy forognak-e fen oly körülmények, amelyekből a kereset előtti időre követelt tartás jogos vagy jogtalan voltára következtetni lehet, amennyiben ha az anya az alperes részéről tett házassági Ígéretek következtében, vagy ha az anya, illetve későbbi törvényesképviselő egyéb elfogadható okoknál fogva a perlésben gátolva voltak, a kereset beadása előtti időre vonatkozó tartás joggal követelhető. Mindezeknél fogva az ügy érdemileg alaposan elbírálható még nem lévén, a felebbezési bíróság ítéletét a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján feloldani kellett. — Lásd a Curiai Határozatok 1901. évf. 323. és 606. sz. a„ közölt határozatokat. 18. Az 1874: XVIII. tcz. rendelkezései a lóvasut által okozott halál, vagy testi sértés eseteire nem alkalmazhatók. Ennélfogva a lóvasut által okozott halál vagy testi sértés esetében a kártérítési igény megállapításának előfeltétele annak a bizonyítása, hogy a halál vagy testi sértés a lóvasut közegeinek vétkes mulasztása következtében állott be. (Curia 1901 július 2. 604/901. sz. a.) A budapesti kir itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróságitéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1874 : XVIII. tcz. rendelkezései a fenforgó esetben nem alkalmazhatók ; mert az emiitett törvény a gőzmozdony u vasutak által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről rendelkezik, a fenforgó esetben pedig a felperes által szenvedett testi sértés lóvasut által okoztatott. S minthogy a felperes e kártérítéshez való jogát abból származtatja, hogy a keresetben megjelölt testi sértést az alperes közegének vétkes mulasztása.