Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

sekor, az előtte tudva lévő azon körülményeket, melyek fontosságuknál fogva a biztosítás elvállalására fontossággal lehetnek, a biztositóval közölni tartozik. Néhai G. I. a 2*/. alatt csatolt ajánlatban hozzá intézett 9-ik kérdésére előadta, hogy 3 évvel az ajánlat tétele előtt beteg volt, amennyiben 2 hétig influenzában feküdt, az pedig köztudomású dolog, hogy az influenza hurutos bántalmakkal jár és igy, minthogy néhai G. I. a 9-ik kérdésnél már előadta, hogy influenzája volt, az által, hogy a 12. kérdésnél ujabban azt, hogy hurutos bántalma volt, elő nem adta, közlési kötelezettségét meg nem sértette és pedig annál kevésbbé, mert a biztosítotthoz orvosi szakértelmet igénylő körülmény tekintetében kérdés különben sem intézhető, azt pedig alperes, felperes tagadásával szemben, nem bizonyitotta, hogv néhai G. I.-nak az ajánlat tétele alkalmával tudomása lett volna arról, hogy neki tüdőhurutja, illetve tüdő- és gégesorvadása van és igy előtte (G. előtt) tudvalevő körülményeket el sem hallgathatott. Ez okokból alperesnek a 2. 7. alatt csatolt biztositási ajánlat 12. kérdésére adott felelet valótlanságára alapitott kifogása alappal nem bir. Nem szenvedhet kétséget, hogy más biztositó társaságnál eredménytelenül történt jelentkezés az életbiztosítási szerződés elvállalására lén véges befolyást gyakorolható körülményt képez és pedig a jelen esetben annyival is inkább, mert néhai G. I. tett ajánlata revocáltatott. Néhai G. I. az ajánlat tétele alkalmával a 2. 7. alatti ajánlat 17. kérdésére azt felelte, hogy más társaságnál életbiztosításra vonatkozó ajánlatot nem tett. Felperes azt vitatta, hogy alperes társaság, mielőtt néhai <j. I.-val az életbiztosítási szerződést megkötötte, kérdést intézett a M. F biztositó társasághoz az iránt, nyujtott-e oda be néhai G. I. életbiztosítási ajánlatot és e társaság értesítette is alperest, hogy G. I. ajánlata revocáltatott és igy, minthogy alperesnek az általa vitatott tényről a szerződés megkötésekor tudomása volt, ez alapon a fizetést meg nem tagadhatja. Felperes alperes tagadásával szemben azt a körülményt az .alperesnek kinált főesküvel kívánta bizonyítani, amely esküt alperes <sl is fogadott.