Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XX Lap alkalmazott azonnal a bíróság előtt indíthat keresetet. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszétí.) „_ — ... — — 17a 97. Ha a kereskedő követelését más kereskedőre ruházza át, az engedményes jogosított és a törvény szerint köteles a követelést a maga könyveibe bevezetni s a bevezetés meg is állapítja a 35. §. második bekezdése szerint való illetőséget, de nem az eredeti adóssal, hanem az átruházóval szemben. Az eredeti adósnak jogviszonyán a bevezetés mit sem változtat. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) — ___ ___ ... ... ... ___ — ... _ 170* 98. Ha a felek nem állottak folyó számlán alapuló összeköttetésben, egymagában az üzleti összeköttetés a hitelezőnek különböző jogczimen alapuló követeléseit egységes követeléssé még nem olvasztja össze s a követelések egységes voltát még az sem állapítja meg, hogy valamennyi az engedményesre ruháztatott. Ennélfogva a különböző követeléseket az engedményes külön keresetekkel érvényesitheti. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) ... — — — — ... — — ... _.. ... ... ... 170125. Az 1881. évi XLI. tcz. 65. §-ának 2. bekezdése szerint az érdekelt felek magán- és képviseleti költségei felszámításának és megállapításának nincs ugyan helye s ezek fizetésére a kisajátító nem kötelezhető, de minthogy az id. §. 1. bekezdése világosan azt rendeli, hogy a kisajátítási eljárás folyamán felmerült költségeket a kisajátító köteles viselni, a kisajátító a kisajátítást szenvedő által kifizetett szemleköltségnek megtérítésére kötelezendő ... — _ 219* 126. Az 1896. évi XXVI. tcz. 1. §-a szerint a közigazgatási biróság csakis az ugyanazon törvény II. R. felsorolt közigazgatási jogvita felett van hivatva dönteni és az idézett törvény egész tartalmából és megalkotásának czéljából nyilvánvaló, hogy a közigazgatási biróság hatásköre csakis azokra az ügyekre terjed ki, melyek törvénynél, jogszokásoknál vagy valamely törvényszerű rendeletnél fogva közigazgatási útra tartoznak, miből következik, hogy a közigazgatási biróság hatáskörének első alapfeltétele az, hogy a felek közt felmerült vitás kérdés oly természetű legyen, hogy annak eldöntése valamely közigazgatási hatóság illetőségi körébe tartozzék, mert a közigazgatási bíróságnál csakis a közigazgatási hatóság határozatai által szenvedett sérelmek miatt kereshető orvoslás. Az idézett tcz. 69. §-ának 5. tétele alatt említett vitás jogkérdések alatt tehát csakis a közigazgatási útra tartozó kérdések értendők s ugyané §-nak bevezetése szerint kétségtelen, hogy a közigazgatási bírósághoz csakis azok az ügyek vannak utalva, amelyekben a kereskedelmi miniszter volt hivatva dönteni. Az a kérdés, hogy a hóeltakaritási költségeket a felek jogviszonyait szabályozó szerződés értelmében melyik fél tartozik viselni, tisztán magánjogi jellegű és az illetékesség szempontjából nem tehet különbséget az, hogy a szerződés értelmezésénél, illetve ennek a