Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XXI Lap magánjogi kérdésnek eldöntésénél a bíróságnak azt az előzetes kérdést kell megoldani, hogy a hóeltakaritás a vasút rendes üzeméhez tartozott-e, vagy sem ... __. „_ __. ___ ... 220 ^29. Az 1881. évi LIX. tcz. 6. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés nem terjed ki a tulajdonjogi előjegyzés igazolását czélzó keresetekre, s ezek a keresetek, ha a per tárgyának értéke meghaladja a 400 K-t, a telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartoznak. (A kir. Curia 72. sz. polgári teljes-ülési döntvénye.) ___ 225 132. A bélyegmentesség az ezt a felebbezési eljárás során kérő félnek is megadandó. —- -__ ... --- ... 230 133. Amennyiben a jelzálog érvényességének kérdése, vagyis az, hogy érvényes zálogjog nincsen, más hatóság előtt esetleg folyamatban levő eljárás tárgyát képezi, ez nem mint pergátló akadály a kereset megindítását zárja ki, hanem mint kereseti jogalaphiány, csak a kereset elutasítását vonja maga után ... ___ — ___ 231 2135. Az 1868. évi LIV. tcz. 514. §-ából nyilván következik, hogy az abban szabályozott perut akkor vehető igénybe, ha a felek között az egész jogviszony és az abból származtatott jog egész terjedelme vitás, de nem vehető igénybe akkor, ha maga a jogviszony egyáltalában nem, az abból származtatott jog terjedelme is csupán részben vitás: mert ennek a kivételes perutnak a rendeltetése az, hogy oly esetekben vétethessék igénybe, amikor a követelés érvényesithetésének avagy megszüntethetésének egyéb rendes utja nincs 233 141. Az árvaszék által a tudvalevő lakhelylyel biró alperes képviseletére kirendelt ügygondnok diját nem tartozik a felperes előlegezni 248 142. Ha a jelzálogi adósként perbevont alperes a perben védekezik és pervesztessé válik, a költség tekintetében nem a jelzálogul szolgáló ingatlanból való kielégítés tűrésére, hanem a költségnek megfizetésére kötelezendő .- — . — — —- — 249 .143. A perbeli jogkérdések eldöntésénél, azaz az ítélet hozatalánál a kereset beadásakor fenállott állapot az irányadó, a per folyama alatt történt tények figyelembe rendszerint nem vehetők; ettől a szabálytól való eltérésre pedig maga az a körülmény, hogy alperes a per indítása után a kereseti ingatlanokat másra átruházta, nem szolgálhat — ... ... — ... ... — — — 250 351. Az 1886. évi XXII. tcz. 95. §-a értelmében a kártérítési kereset a rendes biró előtt indítható meg, amiből az következik, hogy a vagyoni felelősségnek érintetlen hagyása mellett a bíróság feladata mindazokat a körülményeket megállapítani, melyektől a kártérítés és a kár mennyisége függ, vagyis, hogy a községi elöljárónak, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet tagjának fegyelmileg sújtott cselekményéből vagy mulasztásából minő tényleges kár származott; s ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy a vagyoni felelősség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott összegre állapíttatott meg— ... 265