Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

172 gg. Az eladó, ki a vételárat már megkapta s aki szerződésileg kötelezte magát az eladott ingatlan tehermentesitésére, de a bekebelezett terheket töröltetni nem tudja, a bekebelezett terhek összegének megfelelő biztositékot tartozik adni, még ha ez az összeg a vételárnál nagyobb is. (Curia 1901 november 26. 1869/901. sz. a.) A győri kir. itélö tábla: Az elsöbiróság ítéletének az alperes által birói letétbe helyezni rendelt biztosítéki tőke összegére felebbezett részét azzal a részleges változtatással, hogy a biztosítéki összeget 1800 K-t 1400 K-ra leszállítja, helybenhagyja. Indokok: A kir. Curia 39. sz. polgári döntvényében kifejtett jogelvek szerint a tehermentes vétel esetén a vevőnek joga van ahhoz, hogy elhárítsa magától azt a veszélyt, hogy a vételári kétszer kelljen megfizetni. A vevőnek joga meg van védve azzal, ha a tehermentesítés bekövetkeztéig a vételár birói letétbe helyeztetik. Ahhoz azonban felperesnek nincs joga, hogy alperestől oly összegnek birói letétbe helyezését követelhesse, mely a vételárt meghaladja, mert a szerződésben ily kötelezettség nem foglaltatik és mert a szerződésből eredő szavatosság alperesre csakis kártérítési kötelezettséget hárit, azt azonban felperes nem is állította, hogy a szerződés nem teljesítéséből ezideig valamely tényleges kár érte. Ezért a biztosítéki összeget csakis az ingatlanért fizetett összegben lehetett megállapítani s alperest ezen összeg birói kézhez való letételére kellett kötelezni. (1901 január 22. 5/901. sz. a.) A m. kir. Curia: Az alperes által birói letétbe helyezendő biztosítéki összegre nézve a kir. tábla ítélete megváltoztattatik, s az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben. Mert alperes mint eladó szerződésileg kötelezvén magát a kereseti ingatlan tehermentesitésére, ezen czél csak akkor éretik el, ha alperes, amennyiben a bekebelezett zálogjogok törlése nem eszközölhető, biztositékul olyan összeget helyez birói letétbe, mely által a bekebelezett terhek fedezve vannak, miből folyólag tekintve, hogy a kir. Curiának 39. sz. polgári döntvénye, mely arra az esetre vonat-