Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

A kötelesrészre szorított a hagyaték állagához jogot nem formálhat. (Curia 1901 június 5. 6186/902. sz. a ) A m. kir. Curia: A kötelesrész összegére nézve mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, a feltétlenül megítélt köte­lesrész összege 2198 K 46 f., a főeskü le nem tételétől függően megitélté pedig 11 K 50 f.-ben állapittatik meg, és az örökösök­ként perbevont alperesek végrehajtás terhével köteleztetnek, hogy felperesnek néhai M. J. leltározott hagyatéki vagyonából ezen összegeket s járulékait 15 nap alatt megfizessék, r. rendű alperes özvegy pedig ezt a kifizetést tűrje. Indokok: Néhai M. J.-né hagyatéka 1868 július 18-án az akkor hatályban volt törvényeknek megfelelően letárgyaltatott akképp, hogy a leltározott összes ingó és ingatlan hagyatéki vagvont 1663 frt 23 kr. vételárban M. J. átvette, a 913 frt 23 krral leltározott és elfogadott hagyatéki terheket e vételárból kifizette és magát arra kötelezte, hogy a fenmaradt 750 frtot az örökös­nek, akkor 6 éves, mostani felperesnek kifizeti. A gyámhatóság ezt a megállapodást jóváhagyván, a hagyaték annak megfelelően át is adatott és minthogy a hagyatéki ügy körül folytatott egész eljárás az akkori törvények szempontjából kifogás alá nem vehető, felperes az abban leltározott és M. J.-nek átadott vagyonra vonat­kozóan sikerrel igényt nem támaszthat annál kevésbbé, mert maga felperes az egyezség alapján M. J.-től neki járó fenti 750 frtot nagykorúságának elérte után a 7. a. nyugta szerint átvette és M. J. ellen ennek haláláig mintegy 9 éven át ezen az alapon követelőleg fel nem lépett, a mivel az 1868 július 18-án létrejött egyezség érvényét és joghatályát maga is elismerte. Ez az egyezség azonban nem áll útjában annak, hogy amennyiben néhai M. J.-né után a leltározott ingó és ingatlanokon kivül még egyéb vagyon is maradt, felperes azt, illetve annak értékét ezúttal M. J. örököseitől követelhesse. Felperes keresetében általánosság­ban emliti ugyan, hogy anyja után készpénz is maradt, minthogy azonban a készpénz miségét és mennyiségét meg nem határozza, egyéb ingókat pedig szóba sem hoz, és minthogy keresetében készpénzre vagy egyéb ingókra irányzottan kérelmet sem terjeszt elő, ujabb kérelem pedig az ellenirat beadása után az 1868. évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom