Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

Q8 helyben, mert a panaszlott abbeli tényállításának valódiságát, hogy az M. a. csatolt telekkönyvi betétben ^foglalt ingatlan annak értékét meghaladó bekebelezett követelésekkel van terhelve, világosan nem tagadta és igy, ha a szóban levő ingatlan tárgyában kötött adásvételi ügylet megtámadási per utján hatálytalaníttatnék is, nincs kimutatva, sőt valószínűsítve sincs az a körülmény, hogy az ingatlan értékesítése folytán, a csődtömegbe valamely vagyon bevonható lenne és igy a megajánlott szakértői becsű, mint czélra nem vezető, helyesem eszközöltetett ; továbbá, mert az esetben, ha az adósnak vagyona nincs és a csődöt kérő valószínűvé sem teszi, hogy a csődeljárás folyamán a csődtömegbe bevonható vagyon előállítható volna, a csőd akkor sem rendelhető el, ha a panaszos hitelező a költségek előlegezésére hailandó ; .végül mert a csődtörvény 87. §-ának második bekezdése szerint oly esetben, midőn a csődnyitásnak vagyon hiánya miatt nem adatik hely, az ott szabályozott eskü nélkül is teendő intézkedés. * * = Állandó gyakorlat. L. Curiai Határozatok 1900. évfolyam 627. sz. a. közölt határozathoz fűzött jegyzetet. 54A csődleltározás szabálytalansága kérdésében a leltározást elrendelő csődbíróság, nem pedig a foganatosítás végett megkeresett járásbíróság van hivatva határozni. (Budapesti kir. tábla 1900 június 19. 1718/900. sz. a.) 55Az előterjesztés benyújtására megszabott nyolcz napi határidő a végrehajtási cselekmény történtének napján kezdődik, nem pedig azon napon, amelyen ama cselekmény a végrehajtást szenvedettnek tudomására jutott. Áll ez arra az esetre is, ha a végrehajtás szenvedett részére ügygondnok azért rendeltetett ki, mert a foganatosítás nem a végrehajtást szenvedettnek lakóhelyén történt.