Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

96 Iának alapjául szolgáló kérelme értelmében kiterjeszteni kivánjar a fenti számú keresetben alperesként megjelölt «N. B. E. B. társasággal a kereset tárgyát képező 2000 írtra nézve felperesnek tényelőadása szerint közös kötelezettségben nem állván, nevezett «B. és V.» czégnek a fent emiitett keresettel folyamatba tett perbe alperesként pótlólag leendő perbeidéztetése annál kevésbbé foghat helyt, mivel az a jelzett körülményre való tekintettel már eredetileg sem lett volna a biztosító társasággal egy keresettel megperelhető. (1901 január 31. 3482/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. 52. Ha az adóst, ki nem kötelezte magát arra, hogy a tartozása fejében váltót ad, a hitelező felhívja, hogy «szívességből* írjon alá egy váltót, s az adós e felhívásnak eleget is tesz, a hitelező e váltó alapján adósa ellen felléphet. (Curia 1901 október 9. 403/901. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A sommás végzés hatályában fentartatik s alperes köteles 148 K váltóösszeget stb. felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes felperesnek a kifogásokhoz csatolt és valódinak elismert levele alapján azt vitatta, hogy a váltót csak szívességből irta alá, s miután arra ellenértéket sem kapott, felperes ellene azt nem érvényesítheti. Alperesnek ezen kifogását figyelembe venni nem lehetett, mert a levél tartalmából az is kitűnik, hogy alperesnek felperes irányában a kereseti váltó összegének megfelelő 36 írt összeg erejéig már letörlesztett számla tartozása fejében kérte felperes alperestől a kereseti váltónak aláírását. Ily körülmények közt a 7. a. levélnek azon tartalma, hogy alperes azt szívességből lássa el aláírásával, csak azzal az értelemmel bír, hogy habár alperes nem kötelezte magát arra, hogy tartozása fejében váltót ad, tegye meg felperesnek azt a szívességet, hogy habár erre kötelezve nincs, tartozása fejében váltót adjon. A levélben használt kifejezésnek tehát nem az az értelme, hogy alperes a váltót felperes irányában fizetési köte-