Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

XXX jegyzékbe a kereskedelmi törvény 184. §-a értelmében bevezetett igazgatóság van hivatva. — Részvénytársasági közgyűlésen az előbbi igazgatóság elmozdítása határoztatott és helyette uj igazgatóság választatott és a törvényszék e határozatokat jóváhagyólag tudomásul véve, a czégjegyzékben az elmozdított igazgatóságot töröltetni s az újonnan megválasztott igazgatóságot bevezettetni rendelte. Az elmozdított igazgatóság ily körülmények közt nincs jogosítva a részvénytársaságot törvényesen képviselni, ennek képviseletében tehát felebbezési jogosultsággal nem bírhat. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a kir. törvényszéknek az uj igazgatóság bejegyzésére vonatkozó határozata jogérvényesen meg van semmisítve, mert a határozat megsemmisitésének egymagában véve nem lehet az a jogi hatálya, hogy az alperes részvénytársaság törvényes képviseletére nézve a megsemmisített közgyűlési határozat hozatala előtti állapot helyreállításával a czégjegyzékből kitörölt előbbi igazgatóságnak képviseleti jogosultsága önmagától feléledjen, mert az alperes részvénytársaság törvényszerű képviseletére a czégjegyzékbe vezetett igazgatóság van jogosítva és kötelezve mindaz ideig, amíg a czégjegyzékben a törvényes képviseletre vonatkozó változás az előbbi képviselet törlésével és az- uj képviseletnek bejegyzésével be nem vezettetik „i --- • — 13S 80. A részvénytársaság igazgatósági elnöke, aki az alapszabályok szerint a közgyűlés elnöke is, a közgyűlést önkényszerüleg berekesztette, s a szinhelyről eltávozott. Ez az eljárás mindazokban a részvényesekben, akik ennek következtében szintén eltávoztak, azt a jogos alapon nyugvó feltevést kelthette, hogy a közgyűlés nem tartatik meg. Az a folytatólagos közgyűlés tehát, amelyet a visszamaradtak ujabb alakulással tartottak, nem képviselhette a részvényeseknek összességét, hanem annak csak egy részét, s az eltávozott részvényesek a törvény által biztosított részvényesi joguknak gyakorlásában akadályozva lévén, a folytatólagosan tartott közgyűlés nélkülözte a részvénytársaság közgyűlésének a részvényesek összessége képviseletében gyökeredző törvényszerű alapfeltételét. Az uj megalakulás azért sem volt törvényszerű, mert az akkor jelen volt részvényeseknek részvényesi minősége és őket megillető szavazati jogosultság megállapítása sem történhetett az ezeknek megállapittatását feltételező okiratok alapján, mivel ezen okiratokat a régi elnökség magával vitte. Ezen okokból a folytatólagos közgyűlés határozatai megsemmisíttettek __- — — --- 140 8. Az a jogi felfogás, hogy a vasút késedelmessé válik, ha az üzletszabályzat 61. §-ának 4. pontjához tartozó VIII. póthatározmány e) pontjában emiitett felülvizsgálatnál a tulfizetett dijat a feleknek vissza nem utalja, a dolog természeténél fogva csak oly esetben nyerhet alkalmazást, hol a túlfizetés a számadások felülvizsgálatánál kitűnik; de ez esetben sem alkalmazható akkor, ha az igény-