Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

XXXI Lap jogosult nem lép fel perrel, hanem e helyett a vasúthoz felszó­lamlást nyújt be; mert ezzel az eljárással az igényjogosult a vasúttal szemben világos kifejezésre juttatja azt, hogy módot akar adni a vasútnak arra, hogy az igény alapjául szolgáló fuvarleve­leket az arra nézve fenálló hivatali eljárás utján felülvizsgálhassa s az érvényesített visszatérítési igényt, amennyiben alaposnak talál­tatik, per nélkül kielégítse. Ezzel a választással az igényjogosult arra az időre, mely a fuvarleveleknek hivatali utján való felül­vizsgálatához s a fenállónak talált díjtöbblet kimutatásához szük­séges, az előrebocsátott esetben is önkényt lemond igényének per utján való érvényesítéséről; ha tehát a felszólamlás benyújtása daczára nem várja be az emiitett szükséges idő leteltét és pert indít, holott a vasút a benyújtott fuvarlevelek felülvizsgálatát s a dijtöbblet kiutalását minden' indokolatlan halogatás nélkül kellő időben teljesiti, ily esetben nyilvánvaló, hogy a vasutat késedelem nem terheli s ő a perre okot nem szolgáltatott, a felszólamlással élt igényjogosult tehát a sommás eljárási törvény 111. §-a értel­mében az ok és szükség nélkül indított per költségét viselni tar­tozik. — Semmi esetre nem válik a vasút késedelmessé akkor, amidőn a visszakövetelési igény tárgyát nem a díjszabás helytelen alkalmazása, vagy számítási hiba folytán felmerült dijtöbblet, hanem az üzletszabályzat 51. §-ának 1. pontjához tartozó XVII. póthatá­rozmány alá eső oly követelés képezi, mely a követendő útirány és az alkalmazandó dijszámitás előírása nélkül feladott árúk szál­lításánál csak az esetben keletkezik, ha az igényjogosult a vasút által választott elszámolással szemben elérhető olcsóbb dijszámitás utólagos alkalmazását kívánja. Ez utóbbi követelésről a vasút nem is szerez tudomást, amig az igényjogosult az olcsóbb dijszámitás utólagos alkalmazása iránti kívánságát vele szemben nem közli, ily követelés tekintetében tehát a vasút csak akkor válhatik kése­delmessé s tekinthető perre okot szolgáltató félnek, ha nem tel­jesiti a kiutalást a közléstől számítva annyi idő alatt, amennyi a fuvarleveleknek s az utólagosan alkalmazni kivánt dijszámitási kombinátiónak hivatali eljárás utján való felülvizsgálásához s az ennek eredménye szerint visszajáró összeg kiutalásához szükséges. ['Budapesti kir kereskedelmi és váltótörvényszék.)--- .. ... __. 161 107. A biztosítás czéljával és lényegével ellenkezik a kártérítést meg­vonni ott, hol a biztosított a káresetet elő nem idézte, amibői következik, hogy a biztosító felelőssége csak akkor nem áll fen, ha a biztositott cselekménye vagy mulasztása és a káreset között okozati összefüggés forog ten. Ha nem állapittatik meg, hogy a biztosítottnak az a ténye, mely szerint a raktár padlásán gyúlé­kony tárgyakat tartott, idézte elő a tüz keletkezését, a kereskedelmi törvény 477. §-ában meghatározott vétkesség nem állapitható meg.. — — — — — — „_ ... ... ... ... ... ... 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom