Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

Az nem vitás, hogy az alperes mulasztása által a felperesnek okozott kár jogorvoslattal elhárítható nem volt ; hogy pedig a felperes követelését sikerrel az adósok ellen, ezek vagyontalansága folytán többé nem érvényesitheti, az a beszerzett végrehajtási iratokkal van bizonyitva. Mindezek alapján az alperesnek kártérítési kötelezettségét, amelynek külön fegyelmi eljárás utján való megállapítását az ügyvédi rendtartás nem rendeli, a jelen perben megállapítani kellett. A kár összege pedig a felperesnek a kielégítési sorrendből mellőzött egész követelését teszi, mert az ingatlan árverési vételárából ez az egész 3700 forint követelés kielégítést nyerhetett volna ; az alperesnek az ebben a kérdésben tartott tárgyalás alkalmával tett felszámítása szerint ugyan csak 3696 forint 54 krajczár juthatott volna a felperes követelésére, ez a felszámítás azonban annyiban téves, hogy az ott 3. pont alatt számított 30 frt 48 kr. számításának helye nincs, mert ez az összeg a 11,114/98. tkv. sz. sorrendi végzésből ki tetszőén benfoglaltatik az alperes által számításba vett 398 frt 98 kr.-os tételbe, ekkép pedig a felperes 3700 frtnyi követelésének kielégítésére 3727 frt 2 kr. fedezet maradt az ingatlan árverési vételárából. Felperesnek tehát az egész kereseti követelést és annak a kereseti kérelemhez képest a kereset beadásától számítandó törvényes kamatját megítélni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 76. Felperesek, kiknek egyike külföldi, másika magyar állampolgár, közösen irt müvük szerzői jogának bitorlása miatt keresetet indítottak. Tekintettel arra, hogy az 1884: XVI. tcz. 1. és 52. §-ai értelmében abban az esetben, ha egy műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mü többszörözésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő és ettől a jogtól szerzőtársa jogának esetleges nem létezése vagy megszűnte sem fosztja meg, és hogy a szerzők meg nem osztható