Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)
132 jogai az egész miire vonatkozván, a dolog természetéből folyólag csak egységes megbirálásnak képezhetik tárgyát: a magyar állampolgár felperes a szerzői jog bitorlása miatt egymagában is kereseti joggal bir. (Curia 1901 február 19. 852. sz. a.) A beregszászi kir. törvényszék: Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek keresetükben azt adták elő, hogy az általuk szerzett «Im weissen Rössl» czimü színdarabot alperes a vezetése alatt álló munkácsi színházban «Aranykakas» magyar czim alatt 1899. évi november 8. és 9-én nyilvánosan előadatta a nélkül, hogy a szerzők beleegyezését kérte volna. Ezért felperesek az 1884 : XVI. tcz. 54. és 57. §-ai alapján kérik alperest a jogosulatlan két nyilvános előadás után beszedett 240 tőke kor. stb. megfizetésére kötelezni, a szerzői jog bitorlásában vétkesnek kimondani és törvényszerű büntetéssel sújtani s elrendelni, hogy az «Im weissen Rössl» (Aranykakas) czimü darabot nyilvánosan többé elő ne adja és kéri az előadásoknál használt és esetleg meglevő díszleteket és ruházatokat és a jogosulatlan fordítás szövegkönyvét,, sugópéldányát és szerepeit elkobozni. Felperesek keresetét el kellett utasítani, mert bár II. r. felperesnek magyar állampolgársága a CJ alatt hiteles másolatban csatolt illetőségi bizonyitványnyal és alperes beismerésével igazolva van s bár az 1884 : XVI. tcz. 79. §-ának 1. bekezdése értelmében a magyar állampolgár müveire a szerzői jogról szóló törvény akkor is kiterjed, ha azok külföldön jelentek meg ; tekintve azonban, hogy ugyanazon törvényszakasz második bekezdése szerint külföldiek müveire ezen törvény nem alkalmazandó, elsőrendű felperes pedig berlini illetőségű, tehát külföldi, az «Im weissen Rössl» czimü vígjátékot pedig felperesek ketten szerezték s ezen színdarabnak az egyes szerzők által készített részei egymástól elválaszthatók nem lévén, az oly műnek, melyet kizárólag magyar állampolgár készített, nem tekinthető — tekintve, hogy hatályban levő olyan államszerződésünk, mely a német birodalommal az irodalmi vagy művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalmát biztosítaná, nincs, ha bizonyítást nyerne is, hogy az