Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)
152 látlan tulajdonába. Ez a feltétel azonban csak az eladók, jogainak biztosítására szolgál s az eladók eme jogukról bármikor lemondhatnak. Alperesek tehát akkor, amidőn a gazdasági felszerelést képező ingókat lefoglalták és elárvereztették, a szerződés 13. pontjában részükre biztosított jogokról lemondottak s a végrehajtás foganatosítása által a lefoglalt ingók vevőknek tulajdonába mentek át s az árverés ellenök foganatosíttatott. Ennek következtében, tekintettel arra, hogy a 9265 frt 60 kr. vételárban át és megvett ingókért az árverés alkalmával csak 2367 frt 5 kr. folyt be : az alsóbirói Ítéletek részbeni megváltoztatásával ezt az összeget a sorrendből kihagyni s felperest csak az ezt az összeget meghaladó keresetével kellett elutasítani. 78. Míg az előmutatóra szóló értékpapír tulajdonosául annak birtokosa vélelmezendő, a névre szóló értékpapír tulajdonosának az tekintendő, a kinek nevére az kiállítva van. A takarékpénztárak által a betétek elfogadása alkalmával tett az a kikötés, hogy a betéti összeg, a mennyiben az nem fentartással helyeztetett el, a betéti könyvecske felmutatójának a személyazonosság kutatása nélkül fog kiszolgáltattatni, egyedül a betevő és a takarékpénztár közti jogviszonyt szabályozza, ellenben nem tekinthető oly szerződési feltételnek, amelynél fogva a takarékpénztári könyvecskének névre szóló értékpapír természete változást szenvedne. (Curia 1900 november 28. 3222/1900. sz. a.) A pozsonyi kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság a per adatai alapján helyesen állapította azt meg, hogy a per tárgyát képező s jelenleg az alperes birtokában levő takarékpénztári betéti könyvecske a felperes nevére van kiállítva. E szerint a tényállás tisztázva lévén, elbírálandó volt az a jogkérdés, hogy a kérdéses takarékpénztári könyvecske, szemben az ismertetett tényállással, az alperes tulaj-