Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)
Mi totta, hogy ahhoz az alperes hozzájárult volna, vagy olyan ténykörülményeket, melyekből hozzájárulásra következtetni lehetne, nem bizonyított, jogellenesnek tartandó. (Curia 1900 október 31. 756. sz. a.) = Lásd a Curiai Határozatok 1900. évfolyamának 27. számában 436. sz. a. közölt határozatot s az ehhez fűzött jegyzetet. 68. (A marosvásárhelyi kir. itélő táblának a határozattárba felvett 12-ik számú polgári határozata.) I. Jogellenes cselekvényre, avagy vétkes mulasztásra alapitott magánjogi igény érvényesítésénél a büntető bíróság ítélete a polgári birót csupán a büntető törvényekbe ütköző cselekvény, vagy mulasztás fenforgásának kérdésében köti. Ellenben a polgári jogi beszámítás, illetőleg a polgári jogi vétkesség tárgyában a polgári bíró a büntető bíróság ítéletétől függetlenül itél. II. Sommásperbeli tényállás megállapításánál a bíró rendszerint csak olyan tanuk vallomására hivatkozhatik, a kiket az 1893: XVIII. tcz. IV. fejezetében foglalt jogszabályoknak megfelelően a polgári bíróság hallgatott ki. Az 1893: XVIII. tcz. 64. §. adta szabad mérlegelés jogánál fogva azonban a polgári biró a perbeli tényállást büntető perben kivett tanúvallomásokra is fektetheti abban az esetben, ha ilyen bizonyítási anyag figyelembe vétele ellen a peres felek nem tesznek kifogást. Indokok: Ad. 1. Hogy mennyiben birhat befolyással a büntető biró határozata a polgári perre és viszont, erre vonatkozóan az 1868 : LIV. tcz. 9. és 10. §-ai, az 1896 : XXXIII. tcz. 5., 6., 7. §-ai, az 1893 : XVIII. tcz. 14. §., továbbá az 1874: XVI. és XXII. tcz.-ek tartalmaznak lényegesebb intézkedéseket. Ezek a hézagos intézkedések azonban nem adnak világos feleletet arra a kérdésre, hogy: köti-e a polgári per biráját a magánjogi igény megítélésénél 9*