Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

I24 összegét, mint a megalakulandó részvénytársaság részére biztosított részvénytőkét kell számításba venni ; minthogy e szerint a községi hozzájárulási tőkeösszeg a törvény értelmében részvények ellenében adatik és a megalakulandó részv.-társaság részvénytőkéjéhez számítandó, és minthogy valamely megalakulandó részvénytársaság részvénytőkéjéhez részvények ellenében való hozzájárulás egyértelmű a részvényesi minőség megállapításával, ebből következik, hogy a községnek segélyezési határozata, amennyiben azt a később megalakuló részvénytársaság alapitói elfogadják, a törvény értelmében a község részvényesi minőségét vonja maga után a megszavazott segélyezési tőke összeg erejéig. Egyszersmind meg kellett állapítani azt is, hogy a község részvényesi minősége nem függ attól, hogy a részvénytársaság megalakulásakor a kereskedelmi törvény 150. és 151. §-ainak az alaptőke biztosítására, illetve a részvény aláírására vonatkozó szabályai megtartattak-e, mert a helyi érdekű vasutakra vonatkozó 1880: XXXI. és 1888: IV. tcz. a h. é. vasúti részvénytársaságok alaptőkéjének biztosítását és a megalakulás és a czégjegyzékbe való bevezetés feltételeit az 1880: XXXI. tcz. 13. és az 1888: IV. tcz. 9. §-ában a h. é. vasúti részvénytársaságok különös viszonyaira való tekintettel a kereskedelmi törvény 150., 151. §§-ban foglalt intézkedésektől eltérő módon szabályozzák. Ennélfogva a kereskedelmi törvény 150. és 15 1. §-ai szabályainak meg nem tartása nem akadálya annak, hogy a községi segélyezési határozat a község részvényesi minőségét maga után vonja. E felfogás helyességét igazolja az is, hogy felperes részvénytársaság, mint a hivatalból megtekintett czégiratokból kitűnik, alperes községet és a hozzájárulást hasonló módon megszavazó többi községet a megalakuláskor törzsrészvényesnek tekintette, a község hozzájárulását a részvénytőkéhez számította, és a kir. törvényszék felperes részvénytársaságot ily módon megalakultnak tekintette és a czégjegyzékbe bejegyezte. De igazolja a fenti felfogás helyességét az is, hogy a részvénytársaság a törzsrészvényeket csak az esetben tarthatja fen és szolgáltathatja ki a község részére, ha a községet a megalakuláskor a megszavazott tőke erejéig részvényesnek tekinti. Minthogy pedig a részvénytársaság a megszavazott tőkének