Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

"3 hogy alperest a saját birtoka mentén elvonuló töltésszakasznak tulajdonosi minőségében kötelezett védelme körül mulasztások terhelik, hogy továbbá e mulasztások és a töltés átszakadása, a nagyrétnek elöntése és felperesnek ebből származó kára közt okozatos összefüggés létezik ; másfelől alperes nem bizonyítván, hogy a gátszakadás a terhére rótt mulasztások nélkül is bekövetkezett volna, a másodbiróság alperes kötelezettségét helyesen állapította meg, mihez képest Ítélete az itt felhozott indokoknál fogva helybenhagyandó volt. 61. A vétel tárgyául szolgáló hegedűnél a készítő mester neve ugy az ügylet létrejötténél, mint a vételár meghatározásánál olyan lényeges tulajdonságot képez, amelyre nézve a vevőnek az eladó által történt megtévesztése, érvénytelenítési okul szolgál. Habár az eladó a vételi ügylet megkötésekor kiállított nyilatkozatban nem vállalt felelősséget a hegedű származásáért, az eladó felelőssége ez irányban mégis megállapíttatott azon okból, mert az alkudozások folyamán az eladó a hegedűt mint egy bizonyos hires hegedükészitő alkotását dicsérte. (Curia 1900 szeptember 20. 1429. sz.) A magy. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és a peres felek között 1898. évi június hó 28-án egy «Joseph Guarnerius»-féle hegedűre nézve létrejött vételszerződés érvénytelennek kimondatik ; ennek folyományaként végrehajtás terhével köteleztetik az alperes, hogy felperes részére a hegedű visszaadása ellenében 7000 korona összeget, ennek az 1898 iunius 28-tól járó 5°/0-os kamatát megfizesse. Indokok: A keresetlevél mellett A. alatt bemutatott okirat tartalma szerint a vételi ügylet megkötése alkalmából alperes az iránt vállalt ugyan kifejezetten szavatosságot, hogy az általa felperesnek 5000 forint vételár ellenében eladott hegedű eredeti olasz származású, de G. Viktor tanúvallomása szerint alperes a vétel tárgyára nézve történt előzetes alkudozás közben a hegedűt Döntvénytár I. 8