Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

101 Ezeket a körülményeket azonban a felebbezési bíróság helyesen nem tekintette olyanoknak, amelyek alperesnek a baleset előidézése körüli mulasztását menthetnék, mert az 1893 : XXVIII. tcz. 1. §-a szerint a munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges, és pedig azokon a helyeken, ahol az alkalmazott élete, testi épsége vagy egészsége leesés által veszélynek lehet kitéve, köteles megfelelő védő-készüléket alkalmazni ; ennek ellenében pedig a felebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy felperesnek, aki az alperes gyári alkalmazottja volt, munkaköréhez tartozott a kazánok tetejének seprése, amely munka időnkénti végzése czéljából felperesnek a kazáncső átlépésére szolgáló korábbi falépcsőn járnia kellett, és a kazáncső javítása vagy átalakítása következtéiében szétrontott eme falépcső helyébe alperes más alkalmas lépcsőt nem készíttetett, hanem a kazáncső átlépésére csak oda rakott téglák szolgáltak, megállapittatott továbbá, hogy alperes alkalmazottjai felperesnek a kazánok tetején való hálást és munkaidőn kivül való ott tartózkodást elnézték, és hogy felperes balesete a más alkalmas lépcső hiánya miatt következett be. Ekként tehát alperes az idézett törvényben előirt kötelezettségének teljesítését elmulasztván és e miatt felperest baleset érvén, az 1893: XVIII. tcz. 37. §-a és a kártérítési jogra vonatkozó általános joga alapján alperes kártérítésre kötelezettnek helyesen mondatott ki, és ennek kimondásával a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. Felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a havi tartásdíj összegét a kért 80 kor. helyett 40 kor.-ban állapította meg, valamint alperesnek a megállapított összeg túlzott volta miatt emelt panasza is alaptalan. A kereseti követelés lényegileg kártérítési követelést képez, és a sommás eljárási törvény 65. §-a szerint a bíróság a kár mennyiségét, ha a felek ajánlotta bizonyítékok megnyugtató eredményt nem nyújtottak, az összes körülmények figyelembe vételével legjobb belátása szerint állapítja meg, amely megállapítás felülvizsgálat tárgyát nem képezi. '