Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

X 98. A kezes a főadósnak ama kötelezettségeért, amelyért a kezességet elvállalta, a hitelezővel szemben felelős, és annak, hogy időközben a főadóssal szemben viszonyai változást szenvedtek, nem a hitelező, hanem csakis a kötelezettségben álló kezestársakkal szemben feníörgó jogviszonyára lehet befolyása. — A hitelező nem kötelezhető arra, hogy lejárt követelésének kiegyenlítésére fizetésképpen oly letételt fogadjon el, amelylyel szabadon és feltétlenül nem rendelkezhet. — Az egyetemleges kötelezettségből jogilag következik, hogy a hitelező szabad választása szerint a fizetést bármelyik egyetemleges kötelezettől egész összegben követelheti 1 q5. 99. Az árverési jegyzőkönyvbe foglalt egyességre nézve az árverési jegyzőkönyv közokiratot nem képez és az egyesség a magánegyesség tekintete alá esik. — Abból, hogy az 1886: VII. tcz. 21. 5. c) pontja esetén okirat által bizonyitás csak közjegyzői okirattal történhetik, nem az következik, hogy ha a jogügylet nem közjegyző előtt jött létre, az jogérvénynyel nem bir, hanem az, hogy a jogügylet létrejötte más módon bizonyítandó. — Akit a vele szerződő fél, akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek avagy az inditó okul szolgáló akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik,. — — 197 100. Jogszabály az, hogy ellenkező kikötés nem létében a követelés engedményezésével az engedményes nem egyedül a tőkét, hanem az azzal egybekötött mellékjogokat, tehát a lejárt kamathoz való jogot is megszerzi; az pedig, hogy az engedményes, az engedményezett követelés ellenértékéül mily összeget fizetett, nem bir jogi jelentőséggel, mert az engedmény érvénye nem függ attól, hogy az engedményező ellenértékül az átruházott követelés és járulékainak teljes összegét nyerje, sőt az engedmény hatályára az sincs befolyással, ha ellenérték egyáltalában nem is fizettetett. Az engedmény csak az engedményező és engedményes érdekeit érintvén, az eme jogügyletben részt nem vevő harmadik személyeknek tényei a jogügyletben résztvevő felek jogaira befolyással nem lehetnek-- — — — — — — — — — —- — — 199 101. A szolgálatadó, ki szerződésileg meghatározott időre alkalmazott kereskedősegédjét jogos ok nélkül elbocsátja, ennek kártérítéssel tartozik. A segéd a felmondási időre járó fizetését követelheti, tekintet nélkül arra, hogy ez idő lejárta előtt más alkalmazást kapott-e, vagy nem. Megítéltetett a segéd részére az őt jogos ok nélkül elbocsátó szolgálatadó ellen az uj állás elnyeréseért, illetve közvetitéseért fizetett összeg is, mert ezt annak érdekében adta ki, minthogy az esetre, ha ujabb alkalmazást nem kap, volt főnöke köteles lett volna őt az egész szerződési időnek szolgálat nélkül eltöltött részére kárpótolni— — —- —- —- --- — — 201