Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

87 = Lásd a Dtár III. f. XIII. k. [4. sz. a. közölt s az ott felsorolt határozatokat. 48. Tekintettel alperesek társadalmi állására és szük vagyoni viszonyaira, valamint az értékpapíroknak nagy értékére, megállapittatott, hogy az értékpapírok tényleges szállítása már eleve kizáratott, az ily ügyletekből származó árkülönbözeti követelések pedig bíróilag nem érvényesíthetők. A bizományossal szemben is érvényesíthető az a kifogás, hogy a felek között nem komoly adásvételi ügyletről, hanem csakis az árfolyam változásaitól függő tisztán árkülönbözeti ügyletről volt szó. A hitelező által a számlára vezetett az a záradék, hogy az abban kitüntetett egyenleg ugyanily összegű váltóval kiegyenlittetett, magábanvéve még nem bizonyítja, hogy a váltó feltétlen fizetésül adatott és fogadtatott el, mivel e kitétel a forgalomban csakis azt jelenti, hogy a hitelező feltételesen, t. i. arra az esetre, ha a váltó értéke befoly, tekinti magát kielégítettnek, amennyiben tehát a hitelező azt vitatja, hogy végleges fizetés, vagyis újítás esete forog fen, feladatában áll oly ténykörülményeket felhozni, melyekből a novatio jogilag következtethető. (Curia 1900 október 9. 506. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mert a 2. "/. a. csatolt számlára vezetett záradéknak ez a kitétele «ugyanily összegről szóló váltóval kiegyenlittetett» kétségtelenné teszi, hogy a kereseti váltó fizetésül adatott, és mert ha valónak is vétetnék alpereseknek az az előadása, hogy a kereseti váltó tisztán tőzsdei ügyletekből felmerült különbözetek összegéről állíttatott ki, az ily ügyletekből kifolyólag fizetésül adott váltó birói érvényesítése ép oly kevéssé támadható meg, mint ahogy az ily ügyletekből kifolyólag készpénzben teljesített fizetés vissza nem követelhető. (1900 január 25. 638. sz. a.)