Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

7" után H. Istvánnak szerződésileg átadta s ennek javára tulajdonjogáról lemondott, vagy hogy az osztályegyesség megkötésénél megtévesztés forgott volna fent, nem is állítják ; tekintve, hogy az a körülmény, miszerint ezen 16. hrsz. kertnek felét folyton H. István birta s annak birtoka felett rendelkezett s hogy abban H. János által nem háborgattatott, sőt hogy H. János is 1893-ig abban a tévedésben volt, hogy a 16. hrsz. kert egészben öt meg nem illeti s ezen tévhit kifolyásából oly kijelentést tett, hogy a fele kert H. István örököseit illeti, a peres ingatlan tulajdonjogának H. István vagy örökösei által való megkeresésére jogczimül nem szolgálhat, tekintve továbbá, hogy a jelzett osztályegyesség ellenében az annak megkötésénél jelen sem volt tanuknak az a vallomása, hogy a peres 16. hrsz. kertet H. János és H. István fele-felerészben nyerték osztályrészül, figyelembe nem vehető ; tekintve, hogy mindezek szerint a 16/6. hrsz. kerthez H. Istvánnak vagy örököseinek jogszerű tulajdona, avagy jogszerű birtoka igazolva nincsen, s hogy ebből folyólag H. István örökösei azt alpereseknek jogszerűen át nem adhatták ; tekintve végezetül, hogy felperes a valódi tulajdonostól H. Jánostól megvett s javára tulajdonjogilag be is keblezett ennek a kertnek jogszerű tulajdonosa lévén, annak birtoka is őt jogosan megilleti, ugyanazért a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatni, s alpereseket mint jogczim nélkül birtokban levőket a birtok átadására s a kereset beadásától, mint mely naptól fogva birtoklásuk jóhiszeműségére többé sikerrel nem hivatkozhatnak, a keresetbe vett és összegére nézve nem kifogásolt évi 15 frt elvont haszonnak megfizetésére kötelezni kellett. (1899 június 13. 1415/99. sz. a.) A m. kir. Curia itélt : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik indokaiból s főleg azért, mert egymagában az elbirtoklási határidőn belül gyakorolt birtoklás az ingatlan vagy más dolog tulajdonának megszerzésére alkalmas jogczimet nem képez ; következésképpen alapult legyen H. Istvánnak s később ennek jogán alpereseknek a kereseti ingatlanra vonatkozó birtoklása H. Jánosnak akár az osztályegyesség 6. pontjának rendelkezéséből kifolyó elnézéséből, akár az osztályegyességben szabályozott jogai félreértésén : ezáltal H. István az ingatlan tulajdonát nem szerezte meg, ettől, illetőleg örököseitől tehát alperesek az ingatlant nem