Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

!V kell lenni ahhoz is, hogy meggátolja mindazokat a cselekményeket, melyek az úrbéres közönség és egyes úrbéresek részére kiadandó javak és javadalmak épségét és állagát megtámadják, vagyis az 1867. évi XXI. tcz. 9. §-ának joghasonlata szerint felosztás alatt álló közös erdőt zár alá is helyezheti. — Az úrbéri bíróságnak az a kötelessége, hogy az úrbéres közönség és az egyes úrbéresek részére kiadandó javak állagának épsége felett őrködni tartozik, a birói átadás után megszűnik s annak megtörténtével nemcsak hivatva, de jogosítva sincs arra, hogy a birói átadás után birtokba lépett magánfelek cselekményeit ellenőrizze 221 95. Színlelt követelés alapján bekebelezett zálogjogra, jóhiszeműen szerzett alzálogiog hatályos.. _._ ;__ ___ __. — __. 230 101. A közfelfogás és a dolog természete szerint valamely dolog megszerzésének egyedüli inditó oka az, hogy a szerző a dolgot, mint magáét birja. akár közvetlenül, akár közvetve hasznosítás utján, amiből az következik, hogy ahol a vevő részéről a birtokbavétel és hasznosítás tekintetében akaratnyilvánítás nem történik és a birtoklási viszony nem változik, ott a tulajdonjog viszonya sem tartható megváltozottnak. Különösen áll ez ott, ahol nagyobb értéket képviselő dologról van szó__. ... ... — — 243, 124. Felperes, aki az ingatlanán jogelődei alatt gyakorolt útszolgalom létezéséről az ingatlan tulajdonának megszerzésekor tudott, és az útnak bárki által való használatát a vétel után is tűrte, nem védekezhetik a telekkönyvi bejegyzés hiányával, s az ut feletti rendelkezésnek elévülés következtében megszűnése ellene most már az esetben is érvényesíthető, ha az ut használatának elbirtoklása az ingatlannak részéről történt megszerzése után fejeztetett is be ___ 289a KÖTELMI JOG. :. A valódi követelés megfizetése tartozatlan fizetést akkor sem képez, ha a kötelmi jog már el volt enyészve. — A múltra nézve a törvényes mértéken -felül a felek közmegegyezésével fizetett kamat, ha az nem is alapult irásos kikötésen, sem vissza nem követelhető, sem a tőkébe be nem tudható. — A kezes és készfizető kezes között jogilag csak az a különbség, hogy a kezes a hitelezővel szemben a közvetlen adós fizetésképtelensége esetén, mig a készfizető kezes a közvetlen adóssal egyetemlegesen felelős. Egyébként azonban a készfizető kezes a kezessel egyforma jogi tekintet alá esik és nem válik az egyenes adósnak együttes adóstársává, tehát a készfizető kezesre is áll az a jogszabály, hogy felelőssége megszűnik, ha a hitelező az egyenes adós ellen a követelés behajtása körül oly késedelmet követ el, hogy ez által a kezes az egyenes adós ellen megillető viszkereseti igényét többé nem érvényesítheti --- — --- --- --- — --- 1