Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

sommás eljárás 139. §-a értelmében a nem védekezett 2. r. alperes érdekében is beadottnak tekintetik, a felebbezési biróság Ítéletét azért támadják meg, mert szerintük a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta azt a jogszabályt, hogy a kezes csak az egyenes adós fizetésképtelensége esetére tartozik fizetni. Igaz ugyan, hogy a felebbezési biróság megállapította, hogy alperes jogelőde nem kezes, hanem egyetemleges adóstárs ; szerintük azonban ez a megállapítás helytelen, mert felperes maga is eskü alatti vallomásában azt adta elő, hogy alperesek jogelőde kezesképp vállalt kötelezettséget s a sommás eljárás 64. §-ában megengedett mérlegelés szerint sem engedhető az meg, hogy a félnek a saját érdeke ellen tett vallomása a fél javára szólónak mondassék ki. Előadják továbbá alperesek, hogy a kereset alapjául szolgáló kötvény tényleg nem váltó, de ha váltó volna is, az elévült és abból az alperesek jogelődének egyetemleges kötelezettsége mellett érvelni nem lehet. Felperes a kereseti követelést a lejárat után 13 év után perelvén be, a behajtással mulasztást követett el, mert midőn a kötvépy lejárt, az egyenesadós még fizetésképes volt, miként ezt maga felperes is elismerte a tárgyalás alkalmával ; tehát alperesek a felperes mulasztása okából sem marasztalhatók ; továbbá felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az adós io°/0, illetve kamat fizetésre kötelezte magát, mivel a kamatláb a kötelezvényben kitéve nincs. Azt a jogszabályt elismerik, hogy az önként fizetett kamat vissza nem követelhető ; de mivel a kötvényben kamat kikötve nincs, s felperes mivel sem bizonyította, hogy a törvényesnél nagyobb kamat lett volna kötelezve, az évenkint fizetett 80 frt bizonyára nemcsak kamatra, hanem tőkére is fizettetett. Jogalapváltoztatás is történt alperesek szerint, mert felperes a kereseti összeget mint kölcsönt perelte be, holott felperes maga azt vallotta, hogy M. K. alperesek jogelőde kezes volt, és keresetét e czimen tartotta fen. Felperes követelésére alperesek tévedésből fizettek 2b6 frtot, mert abban a feltevésben voltak, hogy jogelődük egyenesadós volt ; később megtudták, hogy jogelődük a kereseti követelést nem vette fel ; a tett fizetést tehát visszakövetelni jogositvák, mert aki tévedésből fizet, tartozatlanul fizet