Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

XXXI 2. A szakértők és tank járandó ságainak előlegezésére a bírói ügy­viteli szabályok 261. §-ában foglalt eset kivételével elsősorban a bizonyitó fél ügyvéde kötelezendő. (A győri kir. itélő táblának 9. számú polgári döntvénye.) __. ... ... ... ___ ... ... -3. Az 1874: XXXIV. tcz. 39. §-ában meghatározott és az 1880: XXVII. tcz. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászat által elkö­vetett cselekményre az 1874: XXXIV. tcz. 39. 5. első bekezdése alapján, pénzben kiszabott büntetés pénzbüntetésnek tekintendő, ez azonban behajthatlanság esetén szabadságvesztésre át nem vál­toztatható. (A debreczeni kir. itélő tábla 4. sz. büntetőjogi dönt­vénye.) ... ... .._ ... ___ ... — ... ... ___ ... __­.4. Az 1868. évi LIV. tcz. 51. §-a első bekezdése értelmében a kir. törvényszék, mint a rendes perek bírája jogositva van ugyan az olyan keresetet, a mely kereset tárgyának értéke szerint a som­más eljárásra tartozik, hivatalból visszautasítani, ezzel a jogával azonban a kir. törvényszék általában csak a perfelvételre határidőt tűző s arra a feleket megidéző végzés meghozataláig, azontúl pedig csak abban az esetben élhet, ha a trdts 8. és 53. §-aiban meghatározott és a rendes birói illetőségtől való eltérhetést kizáró esetek valamelyike fenforog, ellenben a perfelvételre határidőt kitűző s arra a felek megidézését tartalmazó végzés meghozatala után, ha a 8. és $3. §-okban meghatározott esetek fen nem forog­nak, a kereset többé hivatalból vissza nem utasítható (Kassai kir. tábla.) — ... ... — ... — — __. .._ ___ 5. Az 1881 : LX. tcz. nem tartalmaz oly rendelkezést, mely szerint végre­hajtási eljárás során a végrehajtató magát csak ügyvéd, vagy kama­railag bejegyzett ügyvéd-segéd által képviseltethetné, miért is a képviselő ügyvéd helyetteseként megjelent, bár kamarailag be nem jegyzett segéd közbenjárási dijának megállapítása nem mellőzhető. (Budapesti kir. tábla.) ... ... __. ... ... ___ ... •5. A bérlemény tulajdonosa ellenkező kikötés hiányában azokat a világítási, szemétkihordási és vízvezetéki dijakat tartozik viselni, amelyek rendszerint felmerülnek, ha a kibérelt helyiségek rendel­tetésüknek megfelelően használtatnak, de a bérbeadónak ezen kötelezettsége a dolog természeténél fogva nem terjedhet ki a vízvezetéki dijaknak arra a többletére, mely az által merül fel, hogy a bérlő a vízvezeték által szolgáltatott vizet valamely más, a kibérelt helyiségnek rendeltetésszerű használatával elkerülhetetlen szoros összefüggésben nem levő czélra használja. (Budapesti kir. tábla.) — ... ._. — — — — — — — — -7. Ha nem is jegyeztetett fel a telekjegyzőkönyvben az előjegyzett követelés megfizetése iránti keresetnek folyamatba tétele, de az előjegyzést elrendelő végzés tartalmából kitűnt, hogy a kereset már folyamatba tétetett: ugy a kielégítési végrehajtás foganato­sítását el kell az uj tulajdonos ellen is rendelni. (Kolozsvári kir. tábla.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom